TÁMOGASSA A FÜGGETLEN, MINŐSÉGI ÚJSÁGÍRÁST, TÁMOGASSON MINKET!
Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
	


	
	

Lapunk megbízható forrásokból származó információi szerint ugyanis a kormány rábólintott a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs szombaton elfogadott javaslatára, amelyet még ma beterjeszti az Országgyűlésnek, amely kedden már határoz is. Az indítványon csak egy ponton változtatott az Orbán-kabinet: betette a kedvezményezettek körébe az egy gyermekes családokat, annak ellenére, hogy ez a szakmai egyeztetésen még nem merült fel.

Orbán Viktor miniszterelnök szombaton, a Facebookon jelentette be, hogy a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs azt javasolta, további hat hónappal, 2021. június 30-áig hosszabbítsák meg a gyermeket nevelő családok, a nyugdíjasok, a munkanélküliek, a közfoglalkoztatottak, valamint a legalább 25 százalékos árbevétel-csökkenést elszenvedő vállalkozások számára a 2020. december 31-éig érvényes hiteltörlesztési moratórium lehetőségét, és fél évre felmondási tilalmat rendeljenek el a hitelszerződésekre. Az érintett lakossági ügyfelek automatikusan, a vállalkozások a banknak benyújtott kérelem alapján kaphatnák meg a törlesztési moratórium meghosszabbításának a lehetőségét.

A gyermekes családok további fél évig élhetnek a könnyítéssel. Fotó: depositphotos.com A gyermekes családok további fél évig élhetnek a könnyítéssel. Fotó: depositphotos.com

A miniszterelnök a bejelentést követően kilátásba helyezte, hogy valószínűleg a kormány megfogadja a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs javaslatát. S ez lapunk forrásai szerint így is történt, ma a kormány áldását adta arra, hogy a fentiekkel módosítsák azt a törvényt, amely 2020. december 31-éig rendelt el fizetési moratóriumot valamennyi, 2020. március 19-e előtt keletkezett hiteladósságra. Lényeges különbség, hogy míg az idén kifutó könnyítés mindenkinek járt, addig a további féléves már csak rászorultsági alapon. A törvénymódosító javaslatot értesülésünk szerint még ma benyújtja a kormány a parlamentnek, amely a szokásos rapid módon már holnap szavazhat is arról.

Meglepő részlet derült ki, amikor a javaslat fogadtatásának próbáltunk utána járni. Eszerint egy olyan kör is szerepel a kedvezményezettek között, amelyről a Pénzügyminisztérium (PM), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Bankszövetség részvételével megtartott szakmai egyeztetésen még nem volt szó: az egy gyermekes családok. Ezek szerint az, hogy ők is élhetnek a moratórium fél évvel való meghosszabbításába, csak később került be a javaslatba, vélhetően politikai döntés eredményeként.

Meglehet, az ilyen és ehhez hasonló meglepetések elkerülése végett közölték a bankok, amikor a javaslatról kértünk egy gyors reakciót tőlük, hogy megvárják a jogszabály megjelenését, a részleteket, Általánosságban a CIB Bank jegyzett meg annyit, hogy „úgy gondoljuk, jó megközelítés az, hogy a hosszabbítás nem minden ügyfelet, hanem egy meghatározott kört érintene”. Ugyanezen a véleményen voltak az MKB Banknál, hozzátéve, „lakossági oldalról úgy látjuk, célszerűbb lett volna az automatikus moratórium elvét egy igénylési folyamathoz kötni, de természetesen a részletszabályok sok kérdésre választ fognak még adni”.

Iparági becslések szerint azonban várhatóan további tízmilliárdos nagyságrendű veszteséget okoz a hazai bankszektor számára a hitelmoratórium meghosszabbítása. Hozzá kell azonban tenni, hogy a bizonytalan gazdasági környezetben az „adósok kezének elengedése” is a hitelek jelentős számú bedőlésével járna, így nem egyértelmű, hogy végeredményben melyik megoldás a rosszabb a számukra.

Az elmúlt évtizedben a bankszektort sújtó intézkedések a szakma részéről rendre komolyabb felhördüléssel jártak. Ehhez képest úgy tűnt, az idén tavasszal bevezetett hitelmoratóriumot sokkal kisebb belső ellenállás mentén vezették be. Ennek véleményünk szerint a legfontosabb oka az lehetett, hogy az akkori, teljesen átláthatatlan helyzetben a bankok számára is egyszerűbbnek tűnt ez a megoldás, mint a várható gazdasági visszaesés miatt bedőlő hitelek kezelése és behajtása. A döntéssel ugyanis az ügyfelek mellett a bankok is haladékot kaptak, igaz, ennek a költségét meg kell fizetniük. 

Egy másik olvasata is lehet a bankok csendes beletörődésének. Annak ellenére ugyanis, hogy a bankokat a közvélemény egy érzéketlen pénzgyárnak tartja, a tavaszi fiókbezárások miatt egy forrásunk szerint a koronavírus-járványra maguk a pénzintézetek is másképp tekintettek. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy a moratórium intézményéhez (kívülről nézve) empatikusabban viszonyultak.

Ez persze nem azt jelenti, hogy a helyzet javulását követően ne jelezték volna, hogy a moratórium számukra milyen fájdalmas lépés. Május közepén például a legtekintélyesebb bankvezető az Inforádiónak nyilatkozva „panaszkodott”. A hitelmoratóriumnak vannak később sem megtérülő elmaradt bevételei, fejtette ki Csányi Sándor, az OTP Bank első embere. Akkor azt mondta, ez körülbelül 50-55 milliárdos veszteséget jelent a bankszektornak.

Több százmilliárdos banki bukó?

A Bankszövetség tavasszal megválasztott elnöke, Jelasity Radován viszont már ennek az összegnek a duplájáról beszélt május végén. „Örültünk volna, ha a moratórium kicsit másképpen nézett volna ki, mert így közel százmilliárd forintos veszteséget jelent a bankszektornak” – mondta az elnök, aki az Erste Bank magyarországi vezetője is. Szerinte óriási munkát kaptak a bankok, amikor 24 óra alatt 16 ezermilliárd forintnyi tőkét és kamatot – a magyar nemzeti össztermék harmadát – kellett átütemezniük.

Jelasity egyébként egy szeptemberi szakkonferencián megismételte a korábban prognosztizált összeget. Akkor azt mondta, késleltetve több százmilliárdos veszteség lesz az idővel jelentkező értékvesztésből a szektorban. (Az MNB ugyanis folyamatosan kommunikálja, hogy a moratórium lejártát követően a bankok nem emelhetik a törlesztőrészletet. Ez viszont például az infláció miatt veszteséget jelent a szektor számára – szerk.)

Sokan alapból nem kérnek belőle

A részletszabályok ugyan nem ismertek, de nehéz elképzelni, hogy a kormány a moratórium meghosszabbítása során a korábbi elvektől eltérne. Az újabb intézkedés pedig így további tízmilliárdos veszteséget jelenthet a bankok számára. Hogy pontosan mekkora lesz a végösszeg, azt egyelőre nehéz megbecsülni, hiszen a kedvezményezettek körét ugyan ismerjük, de a számukat nem. Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a moratórium meghosszabbítása előtt arról beszélt, hogy a jegybank becslése szerint 160-240 ezer lakossági és 20 ezer vállalati ügyfél lehet veszélyeztetett januártól.

Ugyanakkor most is a veszélyben lévőkön túl is sokan vannak, akik éltek a márciusban életbe lépett lehetőséggel. Igaz, már a moratórium indulásakor tömegesen jelezték az ügyfelek, hogy nem kívánnak azzal élni. 

Ami a moratórium eddigi mérlegét illeti, a lapunknak válaszoló hitelintézetek közül a Takarékbanknál a legmagasabb a kedvezményt igénybe vevők aránya, jelenleg a vállalati és a lakossági ügyfelek esetében is 67 százalék él a moratóriummal.

Az MKB Banknál vállalati oldalon átlagosan kevesebb mint 60 százalék veszi igénybe a hiteltörlesztési moratóriumot. A kis- és középvállalati ügyfélkörben jellemzően magasabb, a nagyvállalati ügyfélkörben pedig alacsonyabb az említett arány. A lakossági ügyfeleknek körülbelül 60 százaléka él a hitelmoratóriummal, de az arányok kis mértékben folyamatosan változnak.

CIB Banknál azon portfólióra vetítve, melyre érvényes a moratórium, a lakossági hitelállomány 54 százaléka nem lépett ki a moratórium alól, míg a vállalati hitelállomány esetében 31 százalék van jelenleg is moratórium alatt.

Budapest Bank vállalati ügyfeleink több mint 55 százaléka, a Budapest Lízing klienseinek pedig közel 60 százaléka döntött úgy, hogy változatlan folytatja a hiteltörlesztést és kilép a moratóriumból. Lakossági hiteltermékenként jelentős az eltérés, de átlagosan az ügyfelek kevesebb mint fele választotta a moratóriumot.

Az OTP Banknál a lakossági ügyfelek mintegy 40 százaléka nem élt a moratórium adta lehetőséggel, a vállalati partnerek esetén kicsit magasabb is ez az arány. 

Gránit Bank lakossági ügyfeleinek kevesebb mint 40, a vállalati ügyfelek 50 százaléka élt a moratóriummal.

K&H Bank jelenleg lakossági ügyfelei hitelvolumenének nem egészen fele esik a moratóriumban hatálya alá, a vállalati ügyfeleiknél ez az arány 39 százalék.

A moratórium miatt egyébként idén a hitelek bedőlése alacsony volt, ugyanakkor a napokban az Euler Hermes hitelbiztosító azt jelezte, hogy ennek kifutása után 2021-ben hitelsokk fenyeget. A gazdasági visszaesés és a vártnál lassabb visszaépülése, és a szűkülő piacok miatt ugyanis számos szektorban az érintett vállalatok komoly nehézségek elé néznek. A moratórium meghosszabbítása során a 25 százalékos vagy annál nagyobb visszaesést elszenvedő cégek élhetnek majd az újabb féléves lehetőséggel, ami sok kisebb vállalat számára létkérdés lehet.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.

Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: az Erste Bank személyi kölcsöne 32 418 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. A Cetelemnél 32 738 forint, a K&H-nál pedig 33 912 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.