Már Marokkóval is versenyzünk, egyébként nincs meglepetés – hangzott el a Német-Magyar Kamara sajtótájékoztatóján

A Kamara (DUIHK) konjunktúrafelmérése a külföldi befektetők magyarországi hangulatának egyik legfontosabb barométere, amelyet idén 30. alkalommal vettek fel 241 vállalatvezetőt megkérdezve. A cégvezetők a saját vállalatuk aktuális gazdasági helyzetére, várakozásaikra, üzleti kockázataira és a befektetési környezetére vonatkozó kérdésekre válaszoltak.

A rendezvényét Dirk Wölfer kommunikációs vezető nyitotta meg, aki hozzátette, hogy a válaszadók között nem csak magyarországi német vállalkozások szerepelnek, hanem ennél szélesebb körből merítenek. A felmérésben szerepel a kelet-európai társ kamarák által elvégzett felmérésekkel való összehasonlítás is, ami a hazai versenyképesség megítéléséhez is támpontot nyújt. Magyarországon túl a régió további 15 országában összesen mintegy 1500 vállalatvezetőt kérdeztek meg.

A friss adatok átfogó képét a DUIHK elnöke, Sávos András mutatta be.

Az idei felmérésben az volt a meglepetés, hogy nem volt meglepetés - foglalta össze a kamara elnöke.

A felméréseket főszabályként évente készítik, amelyet néhány kisebb évközi adatfelvétel is kiegészít, de mivel felgyorsultak a változások mostanában gyakrabban készítenek kérdőíves helyzetfelméréseket.

A felméréssel nem kívánnak állásfoglalást megfogalmazni. Tárgyilagos bemutatás a cél. Konstruktív partner szeretnének lenni mind a vállalati mind a kormányzati szférában.

Nagyon nehéz a gazdasági helyzet, a magyar és a német is - folytatta az elnök. A magyar gazdaság recesszióban volt tavaly és a felmérés szerint a cégvezetők idén sem igazán optimisták. Ez összhangban van több elemző cég előrejelzésével, akik csökkentették az idei év gazdasági növekedésére adott becslésüket. Németországban is nagy kérdés a növekedés alakulása.

A vállalatvezetők szerint az egész gazdaságot tekintve a konjunktúra idén rosszabb, mint tavaly volt, de a saját helyzetüket jobbnak látják. Ez vezetői önbizalmat jelez. Tavaly őszhöz képest is javult az adat, de még nem biztos, hogy „kimásztunk a gödörből”.

A legjobb indulattal szinten tartás várható, de negatív kilátásokkal.

A kockázati tényezők közül idén a legnagyobb súllyal a kereslet szerepelt, mind a belföldi, mind a külföldi. A munkaerőpiacon a szakképzett munkaerő hiánya változatlanul fennáll. Ráadásul vállalti szemszögből az ára is folyamatosan nő.

Az elmúlt években 10 százalék fölöttiek voltak a bérnövekedési adatok, eddig dinamikusan emelkedtek. A kérdés az, hogy a vállalatok ezt mennyiben tudják tovább hárítani. Ha magas a béremelkedés sok éven át az „kihívásokkal teli” és nincs jó hatással a versenyképességre. Az exportra termelő vállalatok jobb helyzetben vannak. 

Idén 11 százalékos béremelést látnak a válaszadó vállalatvezetők.

Negatív területek: jogbiztonság, kiszámíthatóság, amit a folyamatos vészhelyzeti jogalkotás nem erősít, ágazati- és különadók, valamint a tervezett módosítás a versenyjogban.

Pozitív területek: infrastruktúra, beszállítók, és kutatás-fejlesztés. Ez utóbbiban a Kamara „együtt van” Nagy Márton nemzetgazdasági miniszterrel. 

A magyar versenyképesség átlagosnak tekinthető a kelet-európai összehasonlításban. Nincs olyan tényező, amelyben nagyon kilógna pozitív, vagy negatív irányban. Azonban a nemzetközi verseny kiszélesedett, főleg Ázsiával. 

A nemzetközi összehasonlításban idén megjelent Portugália, Görögország, de Tunézia és Marokkó is.

Kelet-Európa német szemszögből jelentős

A felmérés részletes számainak bemutatása előtt Dirk Wölfer kiemelte a német vállalatok hazai szerepének jelentőségét. A német vállalatok véleménye azért is fontos, mert a magyar gazdaság szorosan összefonódott a némettel, ami így a hazai viszonyokat is befolyásolja. A felmérésben résztvevők összetétele rendkívül stabil - hangsúlyozta, ami lehetővé teszi, hogy az adatokat évről-évre összehasonlítsuk, ami így megbízható tartalommal bír.

Összesen 2437 német vállalat van Magyarországon. Főleg a járműiparban dominálnak. Folyamatosan 2-3 milliárd euró, tényleges, tárgyi eszközökbe történő beruházást valósítanak meg évente. A hozzáadottérték termelésük évi 10 milliárd euró. A német vállalatok a járműiparban 59 százalékkal jeleskednek, a külföldiek aránya pedig 94 százalék. Ezt követi – német szempontból – a gépgyártás, ahol a német cégek 33 százalékot adnak, míg a külföldiek összesen 69 százalékot. A német vállalatok mintegy 220 ezer dolgozót foglalkoztatnak Magyarországon. Ha ezt összevetjük a versenyszférában foglalkoztatottak létszámával, akkor az jön ki, hogy körülbelül minden tizedik ilyen foglalkoztatott német cégnél dolgozik.

A német gazdaság számára is fontos a kelet-európai térség. A német kivitel 240 milliárd euró volt ebbe a régióba a tavalyi évben, 158 milliárd az Egyesült Államokba és 117 milliárd a hagyományosan jelentős piacra, Franciaországba. Ez azt jelenti, hogy Kelet-Európa részesedése 16 százalék, amit az USA 10 százaléka követ. A tőkebefektetésekben is jelentős Kelet-Európa, ahová 116 milliárd euró áramlott, közben Kína 112 milliárddal, Ázsia 98 milliárddal és Latin-Amerika 55 milliárddal részesedett. Az országokat tekintve a sorrend: Kína, USA, Csehország, Magyarország, Brazília, Olaszország, Lengyelország, Szlovákia, Dél-Afrika és Japán.

Gyengül az árfolyam - az euró bevezetésének támogatottsága csúcsra ért

A közös európai valuta bevezetésének támogatottság 2024-ben az elmúlt 13 év legmagasabb értékét érte el - állapította meg a kamara felmérése. A válaszadók 73 százaléka szerint lenne ez kívánatos, míg egy évvel ezelőtt csak 66 százalék nyilatkozott így. Az ellenzők aránya közben 15 százalékról 9 százalékra csökkent. Ennél magasabb támogatottság csak 2009-ben volt kimutatható, amikor a válaszadók 94 százaléka nyilatkozott pozitívan a lehetőségről.

A támogatottság hullámzása jól követi a forint árfolyamának változását – tette hozzá Dirk Wörfer. A pénzügy válság épp 2009-ben érkezett. Az árfolyam stabilitását most is sokan kívánják. Iparági bontásban, a feldolgozóipar - mivel exportra termel és rendelkeznek az árfolyam kockázatokat mérséklő fedezeti eszközökkel - kisebb szükségét érzi ennek, míg a külkereskedő vállalatok vannak a leginkább kitéve az árfolyam ingadozásának.