3p

A nyugdíjak reálértéke egyre csökken, és jelentős nyugdíjemelésre van szükség, miközben a munkaerőpiaci és demográfiai folyamatok ezt egyre nehezebbé teszik.

A kabinet gazantálja az inflációkövető nyugdíjemelést. Jelentősen nőtt a dolgozó nyugdíjasok száma. Mindkét mondat Tállai András pénzügyminisztériumi államtitkártól származik, a HVG ugyanakkor felveti a kérdést: ha a nyugdíjak őrzik az értéküket, sőt a nyugdíjasok több juttatást kapnak a 13. havi ellátásnak köszönhetően, akkor mégis miért érzi úgy egyre több nyugdíjas, hogy dolgoznia kell?

A lap emlékeztet: a minimálnyugdíj mértéke 2008 óta változatlanul 28 500 forint, a nettó minimálbér pedig már akkor is 69 ezer forint volt. Utóbbi jelenleg 133 ezer forint, míg a nettó átlagkereset eléri a 335 ezer forintot.

Kiemelik: januárban a havi folyósított összeg szerint a nyugdíjasok legnagyobb számban a havi 120-140 ezer forintot kapók közé tartoznak, míg összesen 1,1 millió nyugdíjas kapott 140 ezernél kevesebb juttatást. Emellett kisebb csoda, hogy mindössze 161 ezer nyugdíjas dolgozik.

Az átlagnyugdíj 2015-ben 121 ezer forint volt, 2021-ben 164 ezerre nőtt, de a 2010-es évek második felében a keresetek az infláció mértékét messze meghaladó mértékben nőttek, emiatt pedig a nyugdíjak rohamosan leszakadtak – húzzák alá az elemzésben. Emiatt a nyugdíjasok a keresőkhöz képest rosszabb életszínvonalon élnek.

Másrészt rohamosan nyílik az olló az ellátottak között, ugyanis a nyugdíj kiszámításánál fokozott súllyal veszi figyelembe a jogosultság előtti utolsó évek kereseteit, így a most nyugdíjba vonulók kezdő nyugdíja jóval magasabb.

A különbségeket az emelések viszont csak fokozzák: az azonos arányú emelések miatt a nyugdíjak közti különbség tovább nő, és ezen nem segít a 13. havi juttatás sem.

A HVG kiemeli, korrekcióra lenne szükség. Szakértőkre hivatkozva azt írják, egyrészt egy egyszeri, sávos kiigazítás kellene, ami zárná az ollót, másrészt a nyugdíjak összegének megállapítását is úgy kellene megreformálni, hogy az rendszerszinten és hosszú távon kezelje a nyugdíjak keresetektől való leszakadását és egymástól való szétszakadását is.

Költségvetési oldalról pedig a nyugdíjkassza megborulását emeli ki a cikk. Emlékeztetnek, a Pénzügyminisztérium jelentése szerint július végén a nyugdíjkassza 83 milliárd forintos mínuszban volt úgy, hogy év elején már átutaltak nekik egy 525,8 milliárdos összeget. A nyugdíjkassza 2022-es költségvetése összesen 554,4 milliárd forint központi költségvetési hozzájárulást tartalmaz – írják, hozzátéve, a 13. havi juttatás 336 milliárdos terhet ró a nyudíjkasszára. Ráadásul az elszálló infláció miatt nyugdíjkiegészítés is terhelni fogja a nyugdíjalapot, ennek mértéke várhatóan további 1,8 százalék.

Ez azonban édeskevés, az infláció mértéke magas, de várhatóan tovább emelkedik, szakértők 20 százalék körüli csúcsot várnak. Vagyis hiába kapnak a nyugdíjasok 10 százalék emelést, ha decemberben az árak 20 százalékkal lesznek magasabbak, mint egy évvel korábban – hangsúlyozza a HVG.

A cikk rámutat, további nyugdíjemelésre lesz szükség 2023-ban, sőt várhatóan 2024-ben is, miközben a bérnövekedés üteme lassul, és akár nőhet a munkanélküliség is. A demográfiai adatok szerint pedig várhatóan kevesebben lépnek be a munkaerőpiacra, mint ahányan kilépnek onnan, egyre kevesebb dolgozóra jut egyre több nyugdíjas.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!