6p

Mi a Magyar Péter-jelenség titka?
Mennyiben más Magyar Péter, mint Orbán Viktor?
Mennyi voksot szerezhet a Tisza Párt, kitől vehet el szavazatokat?
Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Somogyi Zoltánnal!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Political Capital szociológus társalapítójától!

2024. május 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az Energiaügyi Minisztérium hétfői adatai szerint fokozott érdeklődés van a most futó Napenergia Plusz Program iránt. Persze mindez nem véletlen, pályázati támogatások nélkül a lakossági piacon óriási fordulat jöhet.

„A kormány 75 milliárd forinttal támogatja a családokat a zöldenergia termelésében és tárolásában. A Napenergia Plusz Programban egy ingatlanra akár 5 millió forint nyerhető el modern napelemes rendszerek telepítéséhez. Mostanáig közel 17 ezer támogatási kérelem érkezett be, feldolgozásuk folyamatos, 5116 pályázó már kedvező elbírálásban részesült. Az eddigi nyertesek összesen 20,7 milliárd forint támogatást kapnak fejlesztéseikhez” – áll az Energiaügyi Minisztérium hétfőn kiadott közleményében.

Mindez azt jelenti, hogy a program keretében maximum 15 ezer család juthat támogatáshoz, ami igen jelentős szám. Bár az utóbbi évek dinamikus növekedésének köszönhetően százalékosan már nem dob akkorát a piacon, az április elejei adatok szerint ugyanis 264 ezernél több magyar háztartási erőmű kapcsolódik az elektromos hálózathoz. (Ezt kis mértékben, de tovább növelhetik azok a szigetüzemű erőművek, amelyek semmilyen módon nem kapcsolódnak az elektromos hálózathoz, így a Mavir statisztikájába sem kerülnek be.)

Az április elején elért 5913 MW napenergia-kapacitás rövid időn belül tovább fog növekedni és a hazai kapacitás átlépi a 6000 MW-os szintet. Utóbbi azért érdekes, mert korábban a hazai energiapolitika ezt a szintet tűzte ki 2030-ra, igaz, a tavaly frissített stratégia már ennek a kétszeresével, 12 ezer MW-kapacitással számol az évtized végére.

Fókuszba kerül az energiatárolás

A növekvő kapacitás ugyanakkor komoly kihívásokkal is jár, az időjárásfüggő termelés ugyanis napsütés esetén akár a teljes ország területén jelentős mennyiségű energia előállítását teszi lehetővé, amely terheli a hálózatot. Ha ellenben egy munkanapon nem süt a nap, a fogyasztók által támasztott keresletet akkor is ki kell elégíteni. Ez olyan erőműveket igényel, amelyeket az aktuális igényeknek megfelelően be lehet üzemelni, illetve le lehet bármikor kapcsolni. Emellett az energiatárolás jelentősége is növekszik, igaz, ez a hazai piacon igencsak gyerekcipőben jár.

Az energiatárolás kulcskérdés lehet a bruttó elszámolásnál
Az energiatárolás kulcskérdés lehet a bruttó elszámolásnál
Fotó: Depositphotos

Ugyanakkor nem véletlen, hogy a cikk elején említett pályázat keretében is olyan rendszerekre lehetett pályázni, amelyeknél a nyertesek tárolói kapacitást is kiépítenek. Sőt Lantos Csaba energiaügyi miniszter a közelmúltban egy interjúban azt mondta, hogy még az idén pályázatot írnak ki energiatárolók beszerezésére azok számára, akik a korábbi elszámolás mellett telepítettek napelemet, ám kiestek a tízéves szaldós időszakból.

Az új elszámolás nem kedvez a lakosságnak

A mostani pályázatok egy ideig még nagyobb megrendelést biztosítanak a szektor szereplőinek, a kiépítésük után viszont nagyon nagy kérdés, hogy a hazai lakossági piaccal mi lesz. Tavaly ugyanis

megváltozott az újonnan csatlakozók számára az elszámolás lehetősége.

Míg korábban a hálózati engedélyt kapó háztartási erőművek tulajdonosai nettó elszámolásban voltak, vagyis az egész éves termelés és fogyasztás szaldóját kellett kifizetniük vagy túltermelés esetén ennek ellenértékét igényelhették vissza, addig az idei évtől már bruttó elszámolás van érvényben, ami azt jelenti, hogy a betáplált áramot 5 forintért veszi meg a napelemek tulajdonosaitól a szolgáltató, míg nekik kilowattóránként 36,9 forintot kell fizetni, ha a hálózatból vesznek áramot. 2023-ban a minisztérium az összes napelemest át akarta tenni bruttó elszámolásba, ám az óriási felháborodást látva végül visszatáncoltak ettől. Akkor több cikkben is levezettük, hogy a bruttó elszámolás az időben eltérő termelés és fogyasztás miatt komoly költséggel jár, még abban az esetben is, ha egyébként a napelemes rendszer a fogyasztásnak megfelelő mennyiséget megtermeli.

Az áram ára politikai kérdés, így egyelőre nem fog változni, igaz, később az EU-nak tett vállalások miatt akár a háztartási erőművek tulajdonosainak is lesz lehetősége piacra vinni a megtermelt áramot. Más kérdés, hogy a logika azt diktálja, hogy amikor sok háztartás termel a felhasznált mennyiség felett pluszban áramot, akkor a piaci ár alacsonyabb lesz, míg amikor hiány keletkezik és emelkednek az árak, akkor a lakossági napelemeseknek sem lesz mit eladni. Összességében tehát feltételezhető, hogy még a piaci lehetőségek változásával sem várható döntő fordulat a mostani hosszú távú megtérülésekben.

Változást az jelenthet, ha a lakosság is tudja legalább rövidebb időszakokra tárolni a megtermelt áramot. Ugyanakkor egy értelmezhető kapacitású akkumulátor gyakorlatilag megduplázza a szükséges beruházás összegét, ami még inkább megkérdőjelezi ezek megtérülését.

A beruházások pénzügyi hatékonyságát az segíti, ha a napelemek tulajdonosai a megtermelt energiát rögtön fel tudják használni, például olyan módon, hogy a napsütéses időszakban (akár okos rendszerek révén) működnek a jelentős fogyasztást generáló háztartási gépek (szárítógép, mosógép, mosogatógép, stb.), akár ilyenkor eltárolják az elektromos áramot, akár a háztartás fogyasztását támogató akkumulátorokba, akár elektromos járművekbe kerül az.

Értelemszerűen az a cél, hogy minimalizálják a megtermelt energiának az alacsony áron történő eladását éppen úgy, mint az ahhoz képest jóval drágább (de egyébként a rezsicsökkentés miatt uniós szinten olcsó) áram vásárlását. Ha ezt közel nullára sikerül kihozni, akkor az a mostani nettó elszámolásnak felel meg. Ez utóbbi rendszerben pedig korábban a szakértők reálisnak látták a fogyasztástól függően elért 6-10 éves megtérülést.

Támogatás nélkül kevesen vesznek akkumulátort

Visszatérve az energia tárolására, nagy kérdés, hogy ezeknek a háztartási méretű berendezéseknek az ára miként alakul a jövőben. A napelemek esetén ugyanis a technológia fejlődésével az egy megawattra vetített ár számottevően csökkent, ám ebből még nem következik, hogy ez az akkumulátorokra is igaz lesz, hiszen amennyiben felfut a kereslet, akkor az az árcsökkenés ellen hathat.

Nincsenek publikus információk arról, hogy makrogazdasági szinten milyen költségekkel jár az elektromos hálózat fejlesztése, illetve a háztartási tárolók vásárlásának ösztönzése. Ugyanakkor feltételezhető, hogy vannak most is olyan régiók, ahol a lakosság nagy arányban rendelkezik napelemes erőművekkel és a hálózat kapacitása (az igényekhez képest) alacsony, ezeken a helyeken pedig a kormánynak is megéri akár az akkumulátorok vásárlásának ösztönzése.

Már csak azért is, mert a szakértők egybehangzóan azon az állásponton vannak, hogy ez az egyik módja annak, hogy a lakosság ilyen beruházásokat hajtson végre, ezzel is elsimítva a hálózati fogyasztását és a rendszer terhelését. A másik megoldás, amely kapcsán, mint fent írtuk, a mostani politikai környezetben kicsi az esély, pedig nyilvánvalóan az lenne, hogy az árazási rendszert (akár az átvételi, akár a lakosság által fizetendőt) alakítsák úgy át, hogy a megújuló energiás beruházások és a tárolókapacitás kiépítése belátható időn belül megtérüljön.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!