Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
MTI

Száznegyven éve, 1878. augusztus 31-én a miskolci Szinva patak áradása csaknem háromszáz ember életét követelte, ez volt a legtöbb halálos áldozattal járó árvíz a legújabb kori magyar történelemben.

A Miskolc környéki hegyekben leeső csapadékot két patak, a városon átfolyó Szinva és Pece szállítja a közeli Sajóba. A város terjeszkedése során nem törődtek azzal, hogy a szabályozatlan patakok medrének közelében emelt épületek árvíz esetén nemcsak akadályozzák az esővíz lefolyását, hanem néhol torlaszként állják útját. A feljegyzések szerint az első jelentősebb miskolci árvíz 1691. május 23-án öntötte el az áldozónapi sokadalmat. A hegyekből lezúduló víz először a Pecét duzzasztotta meg, néhány órával később a Szinva is kilépett medréből, emberéleteket követelve és épületeket döntve romba. Hasonló mértékű pusztítást végzett az árvíz 1845. július 18-án is, akkor húsz ember lelte halálát.

A város történetének legsúlyosabb elemi csapása, a "nagy árvíz" 1878. augusztus 31-én zúdult Miskolcra. Az egyébként is rendkívül csapadékos nyár végén, augusztus 30-án este nyugat felől kiterjedt viharzóna érkezett a környékre, a felhőszakadás és zivatarok miatt néhány óra alatt hatalmas mennyiségű csapadék esett. A Bükk hegységből lezúduló víz úgy felduzzasztotta a Szinvát és a Pecét, hogy éjfélkor kiléptek a medrükből. A víztömeg meg-megakadt az útjába kerülő hidakban, malomgátakban, házakban, majd elsodorta az építményeket, egyre nagyobb mennyiségű hordalékot halmozva fel, szűkítve a víztömeg útját. Miskolc belvárosában percenként fél métert emelkedett az ár, elöntve a korábban biztosan száraznak gondolt helyeket is. Néhol 4-6 méter magasan állt a víz, az álmukból felriadó polgároknak nem sok esélyük volt. A mentéshez szükséges eszközök hiányoztak, a hatóságok tehetetlenül szemlélték a zűrzavart és a pusztítást.

Az árvíz utáni helyzetet örökített meg rajzán Hermann OttóAz árvíz utáni helyzetet örökített meg rajzán Hermann Ottó

Az ár néhány óra alatt elvonult, de a pusztítás mértéke csak pirkadatkor vált nyilvánvalóvá. Mindenhol holttestek és állati tetemek hevertek szerteszét, a Búzavásártéren (ma Búza tér) tárolt kukorica- és búzakészletek megsemmisültek. Az árvíz letarolta a mai Madarász Viktor, Kossuth, Széchenyi, Palóczy László és Ady utcát, valamennyi hidat elsodorta, romba döntötte a kórházat, a katolikus elemi iskolát és a minorita rendházat. A város 2972 épületéből 2182 rongálódott meg, 698 ház vált lakhatatlanná. Az árvízben 277 ember halt meg, de a környékbeli településekkel együttvéve az áldozatok száma elérte a négyszázat, legtöbbjüket szeptember 2-án temették el.

A vészbizottság jelentése szerint a várost ért veszteség 1 millió 739 ezer 771 aranyforintra rúgott. Az épületek és a hidak helyreállítása, az élelmiszerhiány és a fertőzések megelőzése érdekében albizottságok alakultak, megszervezték a kutak megtisztítását, a szemét és törmelék elhordását, a hidak újraépítését. Országszerte adakozás indult a város megsegítésére, még Ferenc József és Erzsébet királyné is küldött pénzadományt. A befolyt összeg azonban csak a károk töredékét fedezte, így Miskolcnak gyakorlatilag egyedül, saját erőből kellett újjáépítenie belvárosát. A károsultak megsegítésére adták ki a következő évben a Miskolcz gyásza 1878. augusztus 31. című emlékkönyvet, amelyben egy helyi fényképész, Szinay István tíz felvétele is megjelent. Az árvíz nyomán készült az első ismert olajfestményt Miskolcról, Telepy György táblaképét a Herman Ottó Múzeum képtárában őrzik.

Időnként még ma is kiönt a patakIdőnként még ma is kiönt a patak

Az újjáépítést irányító polgármester, Soltész Nagy Kálmán jelentése szerint a katasztrófának két alapvető oka volt: nem tartották be a városrendezési és árvízvédelmi előírásokat, és az sem volt egyértelmű, hogy kinek a feladata a patakmedrek tisztítása. A közgyűlés a polgármester javaslatára döntött a Szinva és a Pece szabályozásáról, valamint a víz lefolyását gátló épületek (főként a vízimalmok) elbontásáról, a rendezési tervek következetes megvalósításáról. Ezek részben anyagi okokból, részben az érintettek ellenállása miatt nem valósultak meg teljes mértékben.

A nagy árvíz ötvenedik évfordulóján, 1928-ban a Szent Anna téren állítottak fel emlékművet (Gárdos Aladár alkotása), és minden évben itt emlékeznek meg a katasztrófáról. Az ár magasságát egykoron számos jelzés örökítette meg, némelyikük még ma is látható, többek között a megyeháza és a színház falán.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.