Illés Zoltán, a vidékfejlesztési tárca államtitkára cáfolta, hogy a kormány a termékdíj megemelésére készülne, ugyanakkor azt elismerte, hogy a tervek szerint a jövőben senki nem mentesül majd a befizetendő díj alól. Az érintettek szerint ez egyes esetekben akár négy-ötszörös terhet jelenthet majd a cégeknek, amit kénytelenek lesznek a fogyasztókra hárítani.
Mára adóként viselkedik
"A termékdíj eredetileg egy speciális, környezetvédelmi célra beszedésre kerülő díj volt, mostanra azonban gyakorlatilag már adóként viselkedik, hiszen közvetlenül a költségvetésbe folyik be" - mondta az mfor.hu kérdésére Kiskovács Miklós, a Green Tax Consulting Kft. ügyvezetője.
Termékdíjat jelenleg is kell fizetni minden Magyarországon értékesített termék csomagolása után, illetve külön díjjal sújtják például a gumiabroncsokat, a reklámhordozó papírokat (pl. szórólap), az elektromos és elektronikai berendezéseket, kenőolajokat és az akkumulátorokat. Emellett egy speciális, emelt díjtétel van az italok csomagolására és a reklámtáskákra.
A jelenlegi rendszer egyik sarkalatos pontja, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a cégek mentességet kaphatnak a termékdíj megfizetése alól, illetve annak egy részét levonhatják. Ehhez az kell, hogy egy úgynevezett koordináló szervezethez csatlakozzanak, akik igazolást adnak a hulladék egy részének hasznosításáról, vagy maguk végzik a hulladékbegyűjtést és hasznosíttatják azt.
"Eddig a gyártók és importőrök befizettek évente mintegy 20-25 milliárd forintot a költségvetésbe, illetve további 15-20 milliárd forintot a koordináló szervezeteknek. Ebből a rendszerből akar most a kormány évi 90-100 milliárd forintot kivenni" - mondta kérdésünkre Kiskovács. A Green Tax Consulting Kft. ügyvezetője szerint eddig a levonás és a mentesség jelentős könnyítés volt a cégek számára, ennek megszüntetése akár négy-ötszörös terhet is jelenthet egyes termelők számára.
Nem tudják lenyelni a cégek
Kiskovács Miklós szerint elsősorban az italgyártóknál "verte ki a biztosítékot" az új tervezet, hiszen esetükben az eddig italtermékenként nagyjából 1-4 forintos teher akár 12-19 forintra is nőhet, amire még az áfa is rákerülne. Mindez azt jelenti, hogy egy nagyságrendileg 60 forintos termék árának harmada a termékdíj lenne.
"Ezeken a cikkeken nincs ekkora marzs, a megnövekedő terheket egy az egyben rá kell terhelni a fogyasztókra" - mondta kérdésünkre a szakember. Éppen ezért a gyártók attól tartanak, hogy az új díjstruktúra bevezetésének beláthatatlan következményei lennének például a fogyasztói árakra, a fogyasztásra, illetve az állam jövedéki adó- és áfabevételeire is.
Becslések szerint az italok esetében akár 20 százalékos drágulást is hozhatna a díjnövekedés, az elektronikai termékek és a gumiabroncsok ára pedig akár 10-15 százalékkal is nőhetne az üzletekben.
"Írásban nem kommunikáltunk Illés Zoltánnal, nem ismert semmiféle koncepció vagy jogszabálytervezet, pedig az év ilyen időszakában már széles társadalmi egyeztetés szokott folyni. Egyelőre mindenki csak Illés úr szóbeli nyilatkozataira támaszkodhat. Gyaníthatóan önálló képviselői indítványként fogják benyújtani a parlament elé a javaslatot, az államtitkár úr elmondása szerint januártól vezetné be az új rendszert, de az is lehet, hogy mindez februárra-márciusra tolódik" - mondta kérdésünkre Kiskovács Miklós.
A szakemberek szerint problémás lehet a koordináló szervezetek megszüntetése is, a tervek szerint a kormány azok funkcióit átvéve egy központi állami intézményt hozna létre helyettük. Kiskovács szerint ezzel az a baj, hogy erre nem állnak jelenleg rendelkezésre megfelelő szakemberek az államigazgatásban, állami megrendelések esetén pedig kötelező a közbeszerzés kiírása, nem áll rendelkezésre átmeneti idő, a meglévő szerződéseket, a hulladékkezelés koordinálását egyik napról a másikra nem lehet átadni egy vadonatúj szervezetnek. Mindezek pedig a jelenlegi hulladékbegyűjtési és hasznosítási rendszer teljes széteséséhez vezetnek majd hosszú hónapokra.
Beke Károly
mfor.hu
