Benjamin Hymen Siegel New York Brooklyn negyedében született egy szegény bevándorló zsidó család gyermekeként. Öten voltak testvérek. Apja sokat dolgozott, de keveset keresett, aminek láttán a fiatal Siegel elhatározta, hogy nem akar nélkülözve élni, és már gyerekként csatlakozott egy utcai bandához. Eleinte leginkább lopásokban vett részt, majd egy másik fiatallal, Moe Sedway-jel kialakították saját védelmi üzleteiket. A helyi árusoktól 5 dollárt hajtottak be, annak viszont, aki nem fizetett, felgyújtották az áruját.
Pályájának következő fontos állomása Meyer Lanskyval kötött barátsága volt, aki az 1920-as évek közepén úgy kívánt feljebb lépni a keleti part alvilági ranglétráján, hogy - az olaszokhoz, vagy az írekhez hasonlóan - igyekezett "nemzeti alapon" megszervezni a zsidó származású bűnözők bandáját. Lansky a megnyerő külsejű, ám hidegvéréről és precizitásáról híres Benjamin Siegel az elsők között léptette be csapatába, akinek fő profilja ezután az alkoholtilalom nyomán felvirágzó szeszcsempészet és a bérgyilkosság lett.
Siegel az illegális szeszkereskedelem révén – amihez hamarosan a kábítószer-terjesztés is társult – rövid időn belül hatalmas vagyonra tett szert, és az évek alatt kiterjedt kapcsolati hálót épített ki, így például Al Caponéval is szívélyes viszonyban állt. 1926-ban letartóztatták egy nő megerőszakolása miatt, de Lansky rávette az áldozatot, hogy ne tanúskodjon Siegel ellen. A Bugsy becenév állítólag az angol "bugs" szó szlengesítése, és bogarast, mániást vagy őrültet is jelent, amely kiszámíthatatlan, szeszélyes természetére utalt. Siegel utálta gúnynevét, és senkinek nem hagyta, hogy szemtől szemben így szólítsa.
1930-ban Lansky és Siegel csatlakozott Charles "Lucky" Lucianóhoz. Siegel alkoholcsempész lett, és Albert Anastasia maffiafőnökkel is kapcsolatba került. A csempészet New Yorkban, New Jerseyben és Philadelphiában zajlott. Állítólag Luciano Siegellel ölette meg Joe Masseriát is. Ezzel ért végét az úgynevezett Castellammarese-háború, amely a New York-i üzletek birtoklásáért folyt 1930 és 1931 között. Bugsynak köze volt még a Gyilkosság Rt.-hez is. Rövid ideig Lansky és Siegel kapcsolatban állt Dutch Schultz-cal.
A fényűző életmódjáról ismert férfi hosszú éveken át sikerrel játszotta ki a törvény őreit – csupán egyetlen alkalommal, 1932-ben találkozott a hatóságokkal, amikor Miamiban illegális szerencsejátékért és csavargásért 100 dollár bírságra büntették –, egy 1933-as gyilkosságsorozat után azonban meglehetősen gyenge alibit tudott kreálni magának, így Luciano és Meyer úgy döntöttek, hogy Kaliforniába küldik Siegelt. A gengszter a kontinens túloldalán is igazolta a Szindikátus belé vetett bizalmát: hamarosan hegemóniára tett szert a helyi bűnözői körök felett, és szerencsejátékból, drogcsempészetből, illetve prostitúcióból hatalmas bevételeket szállított megbízói számára. Ezzel egy időben Siegel a nyugati part pezsgő társadalmi életének egyik közkedvelt figurája lett – Beverly Hills-i otthonában tartott partijain olyan hírességek jelentek meg, mint Cary Grant, Tony Curtis vagy Frank Sinatra.
Siegel bejutott Hollywood belső köreibe is, itt ismerte meg Virginia Hillt is, aki a chicagóiak pénzét forgatta. Idővel üzleti és romantikus szálak is fűzték hozzá. 1939. november 22-én sógorával, Whitey Krakow-val és két másik emberrel megölte Harry Greenberget, aki a rendőrség informátora lett Lepke Buchalter, a Gyilkosság Rt. megbízásából. Nem sokkal később Siegelt, aki addigra Krakow-t is megölte, letartóztatták. Felmentették ugyan, de az újságok ekkor utaltak először Bugsyként rá. Virginia Hill Bugsy Siegel szeretője lett, és Mexikóban titokban összeházasodtak. Siegel ezután is kicsapongó életet élt.
A mítosz szerint Bugsy megálmodta, hogy épít egy óriáskaszinót és -hotelt, amit a szerencsejátékosok ellephetnek. Az álmait még jobban táplálta, hogy Nevadában legalizálták a szerencsejátékot 1931-ben. Keleten lévő bűnözőtársait elbűvölte az ötlet, hogy megépíti a hazárdjátékok központját, egy teljes kaszinó-, hotel- és szórakozóhelyegyüttest a Nevadai Sivatagban. Visszatérve nyugatra elkezdte kidolgozni a komplexum terveit, ami később Las Vegas Strip néven vált ismertté. Siegel Flamingónak nevezte a helyet, ami Virginia Hill beceneve volt.
Bár Siegel keveset tudott az építészetről, volt néhány pompás ötlete (pl. ragaszkodott ahhoz, hogy minden szobának külön lefolyórendszere legyen). Az ő felügyelete alatt az építkezési költségek egymillió dollárról hatra emelkedtek (ez részben köszönhető a 2. világháború miatt bekövetkező alapanyag-hiánynak is). A keleti parton lévő befektető maffiatagok a tervezettnél jóval nagyobb költségeket látva azonban azt gyanították, hogy Siegel meglopta őket.
Bugsy reputációja visszaállítása érdekében már az esztendő végén megnyitotta Las Vegas-i szállodáját, ám az első kísérlet csúfos kudarccal zárult: a Flamingo néhány hét alatt mindössze 200 000 dollár hasznot termelt, így bezárta kapuit, és csak 1947 márciusában nyílt meg újra. A második start már igazolta az előzetes várakozásokat, „Bugsy” sorsáról azonban ekkor már valószínűleg döntöttek.
Benjamin Siegel 1947. június 20-án, szeretője, Virginia Hill otthonában vesztette életét, miután ismeretlenek tüzet nyitottak rá az ablakon keresztül. Több lövés is eltalálta, és azonnal életét vesztette. Siegel gyilkosait sohasem találták meg; halála után egy nappal Luciano emberei átvették a Flamingo Hotel irányítását, Las Vegas pedig olyan robbanásszerű fejlődésnek indult, amilyenről valószínűleg a gengszter sem mert álmodni.
mfor.hu
