1837. június 13-án született Pozsonyban Láng László, az első magyar dízelmotorok gyártója. A felsőipari iskolát Bécsben végezte el, majd a városban szerzett gyakorlati tapasztalatokkal felvértezve visszaköltözött Pestre. Itt az első munkahelye az Első Magyar Gépgyárban volt, ahol üzemvezetőként dolgozott. 31 éves korában, 1868-ban 8-10 alkalmazottal megnyitotta a saját üzemét is, ahol eleinte főként javításokat végeztek el és kisgépeket gyártottak. Ebben az időszakban Láng érdeklődése egyre inkább a gőzgépek felé kezdett terelődni, ráadásul az egyik konstrukciójukkal az 1873-as bécsi világkiállításon nagy sikert is aratott. Ekkor a kezdeti sikerek és az élénkülő kereslet miatt a külső Váczi útra (a mai 13. kerületi Váci út 152-156) költöztette az üzemet.
A rohamos fejlődésnek köszönhetően a fejlődő magyar ipart is Láng üzeme látta el erőgépekkel, így pedig a külföldi versenytársakat kezdte kiszorítani. Mivel a szakember felismerte azt, hogy a folyamatos fejlődés mennyire fontos, több találmány gyártási jogát megszerezte, így biztosította, hogy a legyártott gépek hosszú időn át versenyképesek legyenek. 1880-as évektől kezdve már a balkáni országokba és Oroszországba is szállított, majd az 1900. évi világkiállításon ismét nagydíjat nyert a gőzgépének köszönhetően.
A következő században a rohamos fejlődésnek köszönhetően nagy teljesítményű gőzgépre lett szükség, ami a gőzturbina volt. A folyamatos fejlődést szem előtt tartó Láng a gyárral belépett egy nemzetközi szindikátusba, svájci szabadalmi jogokat vásárolt meg, így hazánkban elsőként kezdhette meg a gőzturbinák gyártását. 1910-ben pedig kiterjesztették a tevékenységet a dízelmotorok gyártására is. Egy évvel később a fia vette át a gyár irányítását, ám ez nem okozott törést a működésben és a sikerben, hiszen folyamatosan bővült a gyártott termékek köre, és elkezdtek az élelmiszeripar és a vegyipar számára is gépeket gyártani.
Titkos gyártási folyamatok
A második világháborúban azonban ezek a termékek háttérbe szorultak és a termelést a hadsereg igényeihez igazították. Ebben az időszakban azonban az üzem komoly károkat szenvedett el, 1948-ra végül sikerült helyreállítani a gyártóegységeket, ezt követően azonban államosították a gyárat, a fő profilja pedig az energetikai gépgyártás lett.
A Wikipedia szerint a gyár egy részét továbra is a potenciális haditermelés számára tartották fenn: egy titkos műhelyben a MiG-15 repülőgépek gázturbinájának alkatrészei gyártására szolgáló gépsorok álltak hosszú ideig, míg a típus elavulásával le nem szerelték. A háború után saját tervezésű ipari gőzturbinák tömegét gyártották a KGST-n belüli szakosodás szerint, de készültek nagy kondenzációs egységek is, a legnagyobb hazai fejlesztésű egység a 100 MW-os kondenzációs turbina volt. 1966-ban, a viszonylag liberálisabb gazdaságpolitika idején a vállalat felújította együttműködését korábbi partnerével, a Brown-Boveri céggel. Fő profilja továbbra is az energetikai gépgyártás maradt, a gőzturbinák, kazánok mellett dízel hajómotorok is készültek, továbbá berendezések az új iparág, az atomenergetika számára. Főként innen kerültek ki a hazai villamos erőművek turbinái, de a vállalat termékeinek java részét külföldön értékesítették.
A nyolcvanas években a hazai beruházások erőteljesen visszaestek, s a Láng-gyár teljesítménye - részben a szűkös megrendelések, részben az elavult technológiák miatt - drámaian visszaesett, foglalkoztatottjainak száma csökkent, pénzügyi helyzete megrendült. A cég privatizációjára 1990-ben kezdődött, bevonták az Asea-Brown-Boveri (ABB) svéd-svájci multinacionális céget, így megalakult az ABB-Láng Kft., ahol a részvények 75 százalékát a külföldi cég tulajdonába került. 2000-ben azonban a gyár végleg megszűnt.
mfor.hu
