5p

December 7-én ünneplte 85. születésnapját Noam Chomsky, aki amellett, hogy a világ leghíresebb nyelvésze, társadalomkritikája kapcsán is rendkvül sokat idézett. A tudós szerint a társadalmak felett a nagyvállalatok uralkodnak, a média pedig mindent megtesz, hogy az emberek figyelmét elvonja a valós problémákról. Mesél a múlt az mfor.hu-n.

Kemény véleménye van a vállalatokról

December 7-én ünneplte 85. születésnapját Avram Noam Chomsky amerikai nyelvész, akit a New York Times a "legnagyobb élő értelmiséginek" nevezett. 1980 és 1992 között a világ legtöbbet idézett élő tudósa volt, munkásságával paradigmaváltásra késztette a nyelvészetet. Chomsky Philadelphiában született 1928. december 7-én, ukrajnai zsidó apja 1913-ban vándorolt ki az Egyesült Államokba. Az apa baloldali demokrata meggyőződése mellett a zsidó öntudatot is fiába plántálta, akire mindemellett nagy hatással voltak az anarchoszindikalista nézetek és George Orwell munkái is. 1945-ben kezdte meg tanulmányait a Pennsylvaniai Egyetemen filozófia és nyelvészet szakon, az ötvenes évek elején néhány évig a Harvardon is tanult. 1955-ben a Pennsylvaniai Egyetemen nyelvészetből doktorált, disszertációja a nyelvelmélet logikai szerkezetéről szólt.

A tudományos világ 1957-ben figyelt fel Chomskyra, amikor megjelent Mondattani szerkezetek című munkája, amelyben - majd később az 1968-as Nyelv és elme című könyvében - megalkotta az "univerzális nyelvtan" fogalmát. Alapgondolata, hogy az ember elmebeli képessége, amely alkalmassá teszi anyanyelvének elsajátítására, az emberiség minden egészséges egyedénél egyforma. Szerinte a nyelvek változatosságának sem kulturális, sem faji különbségekhez nincs köze, az csupán a történeti véletlennek köszönhető. Chomsky (a strukturalistákkal karöltve) mondta ki először, hogy a nyelvészet természettudomány, amely matematikai eszközökkel képes modellálni azoknak a rendszereknek a működését, amelyeket fel akar tárni.

A Mondattani szerkezetekben olyan matematikai modellt alkotott, amellyel formalizálta a leíró nyelvészetet. Megkülönböztette a nyelvek felszíni és mélystruktúráját, ez utóbbit a nyelv alapjának minősítette, amely bizonyos transzformációk révén létrehozza a felszíni struktúrákat, azaz a nyelvi megnyilvánulásokat. Az általa felvázolt és róla elnevezett úgynevezett Chomsky-hierarchia a formális nyelvet osztályokra bontja növekvő kifejezőerő szerint. Ez azt jelenti, hogy minden egymás után következő osztály előállíthatja a formális nyelvnek egy, az előtte álló osztálynál tágabb csoportját.

Noam Chomsky a nagyközönség előtt sarkos politikai-közéleti megnyilvánulásaival lett ismert. A magát libertariánus szocialistaként jellemző tudós bírálja az Egyesült Államok világhatalmi törekvéseit. Elítélte a részvételt a vietnámi háborúban, az iraki szerepvállalás kapcsán Amerika háborús szenvedélyéről beszélt, hazáját a világ legfőbb terrorista államának tekinti. Úgy véli, hogy a szabadság látszata ellenére a nyugati társadalmak felett a nagyvállalatok uralkodnak, amelyek hatalmukat a propaganda révén gyakorolják. Bírálja a környezetvédőket is, akik akarva-akaratlanul e vállalatok érdekében lépnek fel.

Társadalomkritikája a kilencvenes évektől erősödött, olyannyira, hogy halálos fenyegetéseket is kap, a rendőri védelmet azonban visszautasítja. A szólásszabadság feltétlen híve. Bár a nácizmus és a totalitárius rendszerek esküdt ellensége, védelmébe vette a nyíltan holokauszttagadó Robert Faurisson francia történészt, és még soha nem indított pert az őt ért, olykor becsületsértésnek minősíthető kritikák miatt. Bő 25 éve vetette papírra tízparancsolatát, melyben azt írta le, hogy a hatalom igyekszik az embereket leszoktatni a gondolkodásról, a médiával karöltve mindent megtesz azért, hogy a valós problémák helyett érdektelen dolgokta irányísák a figyelmüket, és az embereket a lehető legnagyobb tudatlanságban és műveletlenségben próbálják tartani. A gondolatok a globalizáció ellenes gondolkodású emberek egyik legfontosabb "kiskátéjává" váltak, ám Chomsky kritikusai szerint csupán egy népszerű összesküvés elméletet alkotott.

A tudós majdnem hat évtizede tanít a híres Massachusetts Institute of Technology (MIT) egyetemen, ma már mint emeritus professzor. Tagja számos tudományos társaságnak, akadémiának, több kitüntetés birtokosa (George Orwell-díj, Kyoto-díj, James Killian-díj, Helmholtz-érem, Benjamin Franklin-érem, Asztúria Hercege Díja, Carl von Ossietzky-díj). Róla neveztek el egy újonnan felfedezett szabódarázs méhet, korábban a Columbia egyetemen egy hosszú évekig tartó csimpánzkísérlet alanyának a Nim Chimsky nevet adták tudóstársai - nem elismerésként. A nyelvész professzor 2004-ben Magyarországon járt, a Magyar Tudományos Akadémián előadást tartott A biolingvisztika és az emberi minőség címmel. Hangja hallható az Anima Sound System 2006-os We Strike című lemezén.

MTI/mfor.hu

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!