Albánia és Magyarország egy dologban közös Európában: egyik államnak sincs nanotechnológiai politikája - mondta az akadéma ünnepi ülésén Gyulai József az MTA Műszaki Tudományok Osztályának elnöke. Véleménye szerint ez azért hatalmas probléma, mert az állam elfeledkezik az egymásra épülő mérnöki kultúrák kialakulásának támogatásáról. A tudós szerint ugyanis a jövő útja az, hogy a különböző tudományágak közelednek egymás felé: a mérnöki tudás úgy vesz részt ebben a folyamatban, hogy a tudomány eredményeit a mindennapi életben használható berendezésekké, gépeké transzformálja.
A tudományok összenőnek
A nanotechnológia és a biotechnológia közeledésére példaként hozta a magyar fejlesztésekkel kialakított mesterséges orr és tapintásérzékelő gépek kifejlesztését. A tudós szerint a részvétel a szagfelismerésre szakosodott Nanogas és Safegas projektekben a magyar rés-stratégia alkalmazásának tipikus példái. Ezekben az esetekben ugyanis egy nemzetközi kutatáshoz kapcsolódva, ám annak a nagyobb partnerek által elhanyagolt területeit felfedezve sikerült réseket találni a piaci termékekhez vezető úton. Ezeknek a tudományos eredményeknek az alkalmazására magyar tulajdonú kisvállalkozások is alakultak, amelyek növelik az ország versenyképességét.
Alap, vagy alkalmazott?
A tudós némileg szembement a korábban sokat hangoztatott akadémiai állásponttal is, amikor azt mondta, hogy a versenyképesség megőrzése érdekében az alkalmazott kutatásra kell többet költeni az alapkutatások helyett. Magyarországnak szerinte követő jellegű ipara van, ami azt jelenti, hogy a forradalmi újításokat máshol, erősebb gazdasági háttérrel rendelkező országokban valósítják meg, mi ezekhez csak kapcsolódhatunk.
Némileg vitatkozott ezzel az állásponttal Závodszky Péter akadémikus: ő a hazai biotechnológia példáján keresztül azt mutatta be, hogy az alapkutatások "melléktermékeiként" milyen, a gyakorlatba is átültethető innovatív műszaki megoldásokat ért el a tudományág az utóbbi időben Magyarországon. Példaként a Solvo Zrt.-t említette, amely nemzetközi szinten is igen nagy tekintélyű magyar cég, amely az alapkutatás során felhalmozódott tudás hasznosításából nőtte ki magát.
Szabó Gábor, a Magyar Innovációs Szövetség elnöke azonban arra világított rá, hogy az alapkutatás vagy alkalmazott kutatás közötti különbségtétel alapvetően hibás. Véleménye szerint ezt az ellentétet a problémaalapú gondolkodás oldhatja fel, amelyet a tudománytámogató politikának is meg kell értenie. A professzor kifejtette: mindegy, hogy alkalmazott, vagy alapkutatásnak hívunk-e valamit, a lényeg az, hogy minden tudományos munkában legyen ott az ötlet, a felfedezés igénye. Az innovációs szövetség elnöke szerint ezért fontos az, hogy a tudományos műhelyek befogadó társadalmi és ipari környezetben működjenek.
Vizy E. Szilveszter egyetértett azzal, hogy a magyar politika már egy ideje elfeledkezett az ország műszaki értelmiségéről. Az akadémia elnöke szerint az olyan események, mint a Magyar Műszaki Értelmiség Napja figyelmeztetik a mindenkori kormányzatot: olyan érték van a birtokában, amelyre ha nem vigyáz, bármikor elveszítheti.
L. Nagy Gábor
