Több pénz jut fejlesztésre
A társasági adó terén többek között a fejlesztési adótartalékra vonatkozó tételek módosultak. Ezentúl az adózás előtti eredménynek nem egynegyedét, hanem felét, de maximum ötszázmillió forintot lehet majd félretenni fejlesztésre. Az igénybevehetőség feltétele a lekötött tartalékképzés.
Az adózás előtti eredményt csökkentő tételek között a kapott támogatás változott: már nem csak a pénzügyileg rendezettre, hanem a járó támogatásra is vonatkozik, továbbá kiegészült a térítés nélkül kapott szolgáltatás értékével.
Mezőgazdasági célú felhasználás esetén a beruházási kedvezményt ezek után nem kell a csekély összegű, úgynevezett minimális támogatási keret terhére elszámolni.
Nőtt a kedvezményes adókulcs határa
Szintén kedvező, hogy jövőre már nemcsak ötmillióig, hanem ennek tízszereséig lehet tíz százalékos társasági adókulcs alapján adózni (az afeletti eredményt pedig 16 százalékos normál kulcs sújtja). Ez azonban csak akkor vehető igénybe, ha a cég az így elért hárommillió forintos (az ötvenmillió forint hat százaléka) megtakarítást beruházásra, hiteltörlesztésre vagy foglalkoztatásra (pályakezdő, megváltozott munkaképességű vagy munkanélküli felvételére) fordítja, és megfelel az ezen felül kötelező feltételeknek is.
Az elszámolóárak szabályai
Ezek után minden kapcsolt fél közötti megállapodásra és szerződésre korrigálni kell az adózás előtti eredményt a piaci ár és az ellenérték különbözetével.
Változott a szokásos piaci ár kötelező meghatározásának szabálya: kiemelték a szabályozásból a közhasznú és a kiemelkedően közhasznú non-profit gazdasági társaságot, továbbá azt az adózót, amelyben közvetlenül vagy közvetve az államé a többségi befolyás.
Fejlesztési adókedvezmény
Újabb igénybevételi lehetőséget illesztettek a jogszabályok közé: a jegyzett tőke emelésével a részvények legalább 50 százalékának tőzsdei bevezetését követő három éven belül lehetőség van fejlesztési adókedvezmény igénybevételére.
Változó fogalmak
A fogalmak körében változott a bejelentett részesedés szabályozása: ezentúl nem szükséges az alapul szolgáló okiratot és szerződést csatolni a bejelentéskor. Az ellenőrzött külföldi társaság fogalmának definícióját az uniós elvárásoknak megfelelően pontosították és módosították a jogdíj fogalmát. A kedvezményezett átalakulás fogalmából kiemelték a részleges átalakulást, igazodva a szövetkezeti törvény újrakodifikált szövegezéséhez. Részletesebben szabályozták az elemi kár fogalmát az elvárt jövedelem (nyereség) meghatározásakor.
Az oldalakon megjelenő információk, ajánlatok, meghatározások és leírások kizárólag a tájékoztatás célját szolgálják, azok semmilyen körülmények között nem minősülnek a CIB Bank Zrt. Ptk. 211.§-a szerinti ajánlattételének vagy pénzügyi tanácsainak. Az oldal működtetője, karbantartója és technikai kivitelezője az Origo Zrt., ezért a CIB Bank Zrt. semmilyen felelősséget nem vállal az oldalon elhelyezett információk esetleges hiányosságai, pontatlanságai és az esetleges elírások miatt. Az oldalakon elhelyezett információk felhasználására kizárólag a felhasználó saját felelősségére kerülhet sor. A honlap tartalma nem feltétlenül tükrözi a CIB Bank Zrt. hivatalos véleményét az adott kérdésekben.
