A második kategóriába, az éllovasokat követők közé sorolták Brüsszelben Washingtont, valamint hat EU-országot (köztük Nagy-Britanniát, Hollandiát, Ausztriát, Írországot) és Izlandot, míg a felzárkózóban lévőnek minősítettek közé került számos új EU-tagország (Szlovénia, Csehország, Litvánia, Lengyelország, Lettország, Bulgária, Ciprus, Románia). Magyarország ezúttal a lassabban haladók kategóriájába került Észtországgal, Spanyolországgal, Olaszországgal, Máltával, Horvátországgal és Szlovákiával.
A besorolást a témába vágó mutatók sokaságának összevetésével készíti a EU: megnézik például az általános gazdasági teljesítményt, az oktatást, az információs technológiák fejlődését, a kutatásfejlesztést, a szabadalmak számát. A bizottság megjegyezte, hogy gyakorlatilag minden EU-tagország kitűnik valamely vizsgált tényező tekintetében.
Magyarország nem áll jól
A brüsszeli testület rövid megjegyzéseket tett az egyes tagországokról külön is. Magyarországot illetően megemlítette, hogy az innovációs trend 1998 óta összhangban van az uniós átlaggal, ugyanakkor az innovációs teljesítmény elmarad az átlagostól. Az uniós középnél jobban fejlődik Magyarországon a kutatásfejlesztésre szánt állami kiadások, a magasabb technológiát követelő ágazatok teljesítménye (ezek exportja kiemelkedő), illetve az amerikai szabadalmak száma. Az új termékek bevezetésében és eladásában is jobban produkál az ország a tagállamok többségénél.
Negatívumként a képzés egyes hiányosságait, illetve az egész életen át tartó tanulás kiterjedtségét említi a jelentés. Átlagnál alacsonyabb a szélessávú internet használata, a cégek kutatási célzatú költekezése, illetve a kezdő vállalkozások tőkeerőssége is.
A témához kapcsolódó uniós statisztika szerint Magyarországon csak az uniós átlag fele, a cégek 21 százaléka rendelkezik innovációs tevékenységgel, ugyanakkor a más cégekkel vagy intézményekkel e téren végzett együttműködés (a cégek 37 százaléka) magasabb a 26 százalékos uniós átlagnál.
