Merre tartunk? Táblázat az európai atomerőművekről!
Meddig tervezzünk?
Noha hazánk jövőbeli energiaellátása egyre égetőbb kérdés, nehéz megjósolni, közeledik-e valaha a felek álláspontja. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium új energiapolitikára vonatkozó dokumentumaiban a 2006-2030 közti időszak kilátásait elemzik. Ezzel szemben az Energia Klub egy 2050-ig ívelő időhorizontnak látja értelmét, amit "Magyarországi fenntartható energiastratégia" című munkájában részletesen ki is fejt.Az indokok közt szerepel az iparág rugalmatlansága és a kormányzati politikának biztosított nagyobb mozgástér is.
A legmarkánsabb nézetkülönbség a felek között a Paksi Atomerőmű megítélésében van. Míg az új energiapolitikai koncepció egyik lábát az atomerőmű és azok blokkjainak léte adná, addig a másik dokumentum az erőmű kérdését nem kezeli axiómaként, sőt egy atomerőműmentes jövőképet vázol fel.
A helyzet iróniája, hogy míg egyesek atomerőmű nélküli világképben gondolkodnak, addig manapság egyre többször hallani az atomerőművek reneszánsza kifejezést, utalva az uniós és a hazai irányra.
Az év elején csatlakozott Romániát és Bulgáriát is beszámítva az uniós 27-ek közül 15 ország már összesen 157 atomerőművel rendelkezik. Világviszonylatban 30 erőmű építését tervezik a közeljövőben, amelyből az EU is jelentősen kiveszi részét. Franciaország éllovasnak számít, de Bulgária, Románia és Finnország is atomenergiára voksolt. Észtország, Lettország és Litvánia pedig közös erőműben gondolkodik.
Hol spórolhatnánk?
Eközben az Energia Klub által készített tanulmány - a nemrégiben hazánkban kitüntetésben részesült Meadows professzorhoz hasonlóan - nem az atomenergiában vagy a megújulókban (bár utóbbiban is jelentős kihasználatlan lehetőségek rejlenek), hanem az energiahatékonyság növelésében látja az egyik legnagyobb potenciált. Hogy nem helyi kérdésről van szó, jól mutatja, hogy az unió 2005. évi Zöld könyve szerint az EU energiafelhasználását legalább 20 százalékkal lehetne csökkenteni költségtakarékos alapon 2020-ig. A teljes hazai gazdaságban minimum 10-15 százalékos energiamegtakarítás realizálható, ami - az uniós potenciált is figyelembe véve - később elérheti a 25-30 százalékot. "Intézményes pazarlás folyik energiafronton" - utalt a helyzet tarthatatlanságára egy szakértő. (A hazai igények mintegy 20 százalékát teszi ki a GKM energiapolitikai dokumentumai szerint az önkormányzati, költségvetési és egyéb intézmények energia felhasználása.)
Ha ekkora megtakarítást nem is sikerülne elérnünk, az azért figyelemre méltó, hogy némi odafigyeléssel és tudatosabb energiafelhasználással még energiapolitikai terv hiányában is jobban állnánk, mint jelenleg.
Istvánko Viktória
Menedzsment Fórum
Kapcsolódó anyagok:
Nem bízik a Greenpeace a magyar ígéretben
Atomenergia helyett napenergiára voksolnak az európaiak
Energiacsapdába kerülhet az ország
