A GVH által kifogásolt, a rendtartásból adódó korlátozások minimális mértékűek voltak, a versenyt nem zárták ki - állítja az MTTSZ. A korlátozások elsősorban a ház körüli termelés szezonalitásából adódó feleslegek csökkentésére, feldolgozására és a bizonytalan eredetű importtojások behozatalára vonatkoztak. A szakmai érdekképviselet úgy véli, ténykedésével a kármentést, a kínálat biztonságát, egyenletességét és annak megbízható minőségét, és így a fogyasztó elsődleges érdekeit szolgálta.
A tojástermelők megmaradásuk érdekében fogtak össze - hangoztatja a szövetség. Ennek ellenére a sokszor rossz minőségű, lejárt szavatossági idejű importtojás és a multinacionális cégek erőfölénye oda vezetett, hogy a magyar tojástermelők száma egyharmaddal, a tojástermelés 20 százalékkal csökkent. A mostani élelmiszerbotrányban elkobzott 1 millió német import tojás jól illusztrálja, milyen veszélyes a tojáshelyzet - állítja az érdekképviselet.
A magyar piac az Európai Unióhoz való csatlakozás előtt is része volt az integrált európai piacnak. A teljes magyar termelés 3 százalékos részesedésével a szövetség semmiképpen sem tudta volna korlátozni a versenyt, és ez nem is állt szándékában - közölték a szövetség vezetői.
A szövetség szerint, a GVH elmarasztaló határozatának jogerőre emelkedésével fokozódik a magyar termelők teljes körű kiszolgáltatottsága. A közlemény hozzáteszi: az MTTSZ-nél egyetértenek azzal, hogy az Agrárpiaci rendtartásról szóló törvényt és a Versenytörvényt össze kell hangolni.
Magyarországon jelenleg évi mintegy 3,1 milliárd tojást állítanak elő, és mintegy 250 millió darab tojás érkezik külföldről. A magyar tojástermelés éves árbevétele mintegy 25 milliárd forint, ami a baromfi ágazat árbevételének 10 százaléka - mondta Földi Péter, a Baromfi Terméktanács titkára.
