3p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Bár az Elzett egy teljesen lerongyolódott országban született meg, már az első években meglepően sikeres volt, s a gazdasági világválság után is talpra tudott állni. Az mfor.hu Mesél a múlt című sorozata ezúttal a zárairól ismert cég háború előtti, a következő epizódban pedig az államosítás utáni történetébe pillant be.

A cilinderzár is sikertermék lett (Mfor-montázs)

László Zoltán az első világháború után, a forradalmak és ellenforradalmak zűrzavarában, azaz 1919-ben hozta létre Győrben fémárugyárát. Az alapítónak nem volt idegen a vasas szakma, hiszen mérnökként sokat foglalkozott ezzel az anyaggal. Mikor nem sokkal az első világégés előtt - zsebében némi pénzzel és fejében rengeteg tapasztalattal - hazatért németföldről, még nem gondolta, hogy öt esztendőt kell várnia, mire megvalósíthatja álmait.

Az első évek

Harmincas évei elején járó hősünk sokat törte a fejét, mi legyen ifjú cége védjegye. Végül egy álmatlan éjszaka után kiötlötte a ma is meglévő logót: saját neve kezdőbetűinek (LZ) németes kiejtéséből alkotta meg a márkaelnevezést.

A vállalkozás meglepően jól ment - annak ellenére, hogy egy teljesen lerongyolódott országba született. Az Elzett a húszas évek elején már Budapestre is betette a lábát: kereskedelmi kirendeltséget nyitott a városban, ami ugyancsak remek húzásnak bizonyult. A firma kezdetben kisipari vasárukat állított elő, majd a tulajdonos szabadalmai alapján épület- és bútorzárakkal árasztotta el a piacot.

Csőd után sikeres tapraállás

A sikeres esztendőknek az 1929-es válság vetett véget: a cég tönkrement. Ám László nem adta föl: áttette székhelyét Budapestre, a Véső utca hét szám alá. Itt családi vállalkozásként újjáalakult az Elzett Vasárugyár - immár részvénytársaságként. Bankhitelből sikerült megmenteni a győri üzemet és a budapesti képviseletet is, s László a harmincas évek közepén már sikerrel terjesztette ki eladásait külföldre is.

A fő célországok között jórészt az utódállamok voltak, de jutott Francia- és Németországba is Elzett-termék. Sőt, akkoriban szokatlanul még a Szovjetunió is szóba jött, mint partner, ám ez utóbbi ügyletet - ma már kideríthetetlen okokból - nem sikerült nyélbe ütni.

1935-ben a győri gyártelepet és a termelést fokozatosan Budapestre helyezték át, a XIII. kerületi Bence utcába, ahol korábban a Schmoll-pasztagyár működött. Utóbbi vállalkozás egykori plakátjai egyéb ma is sok antikváriumban láthatóak. A kulcsgyártás hazai megteremtése mellett az 1937-től gyártott cilinderzár bizonyult sikertermékének.

A vállalat a második világháború alatt több bombatalálatot kapott és a főváros ostroma is megviselte, de összességében nem sérült meg súlyosan. A firma az újjáépítésben még jelentős szerepet játszott, ám 1948-ban államosították.

Előző, a Csepel Vas és Fémművekről készült cikkünkbe a Pannónia-motorokkal kapcsolatban két tárgyi tévedés került. A hibáért szíves elnézést kér a szerző.

Lázin Miklós András

Menedzsment Fórum

Kapcsolódó anyagok:
Vörös Csepel
Csepel sztorija
Szocialista vas
Mézeskalácsból épült birodalom II.
Szocialista fagyasztók

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!