Nem magyar találmány a központ, arra a tendenciára épül, hogy a gyártó nagyvállalatok innovációs és kutatásfejlesztési tevékenysége egyre inkább a beszállítókhoz szerveződik ki. Hosszabb távon a nagyvállalatoknál csak a stratégiai fejlesztés marad meg a gyárkapun belül - mondta Lukács Pál a szövetség vezetője.
A szervezet elnöke hozzátette, hogy a magyarországi kompetencia központoknak helyet adó városoknak nem versengeniük kell egymással, hanem egy területi munkamegosztásban dolgozó hálózatot kell létrehozniuk. Példaként említette, hogy a Győri Járműipari Tudásközpont és a Budapesti Műszaki Egyetem tudásközpontja úgy osztotta meg a feladatokat, hogy míg a győriek a gyártásra, gyártástechnológiára koncentrálnak, addig az egyetem munkájában az elektronikus rendszerfejlesztés, illetve a mechatronika kapott szerepet.
Stuhovszky Zsolt, a műszaki egyetem szakembere kiemelte, hogy a központok kiépítése a Nemzeti Fejlesztési Terv II. ütemébe illeszthető, a mérnökök alkalmazása kevésbé jelent kockázatot a tudásközpontként működő beszállítóknak, amelyek így a termékfejlesztéssel válnak versenyképessé.