Utalt arra, hogy a közösségi vívmányok egyötöde, azaz mintegy 3.000 előírás érinti az Európai Unió külkapcsolatait. Emlékeztetett arra, hogy eredetileg a magyar külkereskedelmi szabályozás mintegy 200 előírást tartalmazott, ebből több mint százat már hatályon kívül helyeztek. Továbbra is nemzeti kézben marad mintegy tíz kisebb jelentőségű, az exportra vonatkozó előírás, amelyek az EU tagállamaiban is nemzeti hatáskörben vannak.
Szabó Sándor felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország európai uniós csatlakozását követően nem tévesztendő össze az áruk szabad áramlása illetve a külkereskedelem. Jelezte: az unión belüli áruforgalomra majd be kell vezetni a kiszállítással, illetve beszállítással összefüggő új fogalmakat. Várhatóan a kivitel és behozatal szavakat az unión kívüli magyar külkereskedelemre fogják használni. Szabó Sándor úgy vélekedett, hogy statisztikailag sem lesz könnyű kezelni ezeket a meghatározásokat.
Szabó Sándor szólt arról, hogy a csatlakozást követően Magyarországra is vonatkozni fog az EU közös vámpolitikája. Ennek hatásaként az import termékekre alkalmazott vámok mintegy négyötödének a szintje a mai magyar vámszintnél alacsonyabb lesz, és egyötödénél várható emelkedés, illetve marad változatlan.
A jelenleginél alacsonyabb vámok az EU-csatlakozást követően az ipari termékek esetében jelentkeznek, ahol már ma is a behozatal mintegy 80 százaléka szabadkereskedelmi partnerektől származik, azaz vámmentesen kerül a magyar piacra. A mostani szabadkereskedelmi megállapodások, mivel azok kétoldalú kedvezményeket nyújtanak, ellentétesek a közös kereskedelempolitika elveivel, ezért a csatlakozás után nem maradnak hatályban. Ugyanakkor Magyarország európai tagállamként részese lesz az Európai Unió által kötött különböző kereskedelmi megállapodásoknak.
A főosztályvezető kitért arra, hogy változás lesz a dömpingellenes szabályozásban is. A magyar dömpingszabályozás helyébe az európai dömpingellenes vámok lépnek. Jelenleg 150 termékre alkalmaz az EU dömpingellenes vámot. A csatlakozást követően magyar vállalatok is kezdeményezhetnek dömpingellenes eljárást a közösségnél. Ehhez rendelkezni kell a magyar illetve az európai szakmai szövetség, valamint az adott területen az európai termelők 25 százalékának egyetértésével is. Elhangzott: a kereskedelemfejlesztés a csatlakozást követően is nemzeti kézben marad, így fontos lesz a marketing munka, amely révén ismertté lehet tenni a magyar árukat.
Gyökeres változások a külkereskedelemben
Magyarország európai uniós csatlakozását követően hatályát veszti szinte a teljes magyar külkereskedelmi szabályozás és helyébe a közösség rendeletei lépnek - hangsúlyozta Szabó Sándor, a Külügyminisztérium főosztályvezetője.
