"A fás szárú energianövényekre alapozva a jelenlegi, faaprítékot felhasználó, 49,9 megawattos blokk mellett egy 50 és egy 35 megawatt névleges teljesítményű blokkot is üzembe helyez a Pannonpower Holding a közeljövőben" - közölte Braun Attila a lapnak adott interjújában. Itt a mezőgazdaságban keletkező lágy szárú melléktermékek, például gabonaszalma vagy kukoricaszár elégetésével fognak áramot termelni. A két beruházás költsége együtt elérheti a 30 milliárd forintot. Az engedélyeztetés folyik, az évtized végére megkezdődhet az energiatermelés.
Egyre nagyobb szerep jut az energiaültetvényeknek a fa, illetve a faapríték mellett - mondta a fejlesztési igazgató. Hozzátette: az előrejelzések szerint a következő években jelentős területeket kell kivonni a hagyományos, élelmiszercélú szántóföldi művelésből. A tüzelőanyag árának növekedése, a tartós felvevőpiac egyben megteremti a nagyüzemi energiaültetvények létrehozásának feltételeit, így új források vonhatók be, és az egyensúly biztosítható lesz.
Szólt arról is, hogy két éve ötven hektárnyi gyorsan növő nyárfát telepítettek. Ahol a talaj- és talajvízviszonyok megfelelőek voltak, a növények két év alatt hét-nyolc méteres magasságot értek el, ez nagyjából megfelelt a várakozásaiknak. Egyelőre húsz hektáron takarították be a nyárt, amelynek nedvességtartalma a vágáskor elég magas. Reményeik szerint egy-két hónap szárítás után a tűzifáéval nagyjából azonos energiamennyiség nyerhető majd belőle.
Úgy vélte, a jövőben kialakulhat egyfajta verseny a biomassza-tüzelésű erőművek és a bioüzemanyag-gyárak között a megtermelt növényekért. Azonban a mezőgazdaságból élőknek ebből csak haszna származhat, hiszen többféle termelési mód közül választhatnak, s biztos piaca lesz terményüknek. Szerinte, ha a gazdák - megfelelő támogatás formájában - kellő ösztönzést kapnak az újszerű termelési módok bevezetésére, sokan hajlandóak lesznek energiaültetvényeket telepíteni - áll a Világgazdaság cikkében.
