Varju László elmondta, hogy Magyarország egyik legnagyobb környezeti kármentesítési projektjének fő célja Budapest ivóvízbázisának megóvása, illetve az, hogy a Pest megyei Üröm, valamint térsége lakosságának „visszaadják” természeti értékeit.
Az Európai Unió Kohéziós Alapja által is támogatott projekt előzményeiről szólva az államtitkár kifejtette: a hatvanas évektől kezdve 53 ezer tonna gáziszapot szállítottak az óbudai gázgyárból az ürömi bányába. Az iszap a fővárosi lakások melegítésére 1913. óta használt - a kőszén elgázosításával keletkezett - fűtőanyag veszélyes hulladéknak minősülő mellékterméke. Ezt tömték bele az Üröm község határában lévő „Csókavár” mészkőbánya hatalmas üregébe, amit a kármentesítési program során ki kellett onnan szedni.
A hulladékot március végére kitermelték az üregből, s azt elszállították, majd megsemmisítették – tette hozzá az államtitkár. A kármentesítés projektgazdája a Közép- Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a finanszírozó az EU, illetve a magyar állam. Az összesen 23,9 millió eurós (több mint 6 milliárd forintos) költségből bő 20 millió eurót az EU bocsátott rendelkezésre, a fennmaradó részt állami támogatásból fedezték.
A veszélyes anyag kitermelése 2008. októberében kezdődött. A már kiszállított, de még fel nem dolgozott gáziszap mennyisége megközelíti a 7000 tonnát. Ennek megsemmisítése körülbelül még egy hónapot vesz igénybe, utána már csak a környezet helyreállításának befejezése marad hátra, mellyel várhatóan a szerződés határidejének lejártáig- június végéig- végeznek. Az önkormányzati tulajdonú bánya hasznosítása nem tartozik a projekt céljai közé – közölte Varju László.
MTI/Menedzsment Fórum
