A szakértő szerint csak akkor valósulhat meg a tervezett teljes piaci liberalizáció, ha a következő hónapokban gyorsan cselekszik a kormány, különben a fogyasztók nem tudják kihasználni a versenyből fakadó előnyöket.
Claude Mandil részletesen szólt a piaci reformok szükségszerűségéről, az energiahatékonyság és az energiabiztonság kérdéséről. A reformokkal kapcsolatban kiemelte: habár a hazai energiapiac nagy része elméletileg nyitott, a valóságban nagyon lassan fejlődik ki a verseny. Sürgős lépésekre van szükség: jelenleg még az sem tisztázott, milyen modell alapján fog a piac a megnyitás után működni, és hogy pontosan mikor vezetik be az adott modellt.
A pazarlást ösztönzi a gázártámogatás
Az energiahatékonyság témakörén belül említette a vezető a gázártámogatások kérdését. Claude Mandil szerint hibás, hogy a kormány támogatást nyújt a lakossági földgázfelhasználóknak. Az ügynökség egyetért azzal, hogy a szociálisan rászorulókat támogatni kell, ám a gázártámogatással nem ösztönzik a földgázfelhasználókat sem az energiahatékonyság növelésére, sem a takarékoskodásra.
A villamosenergia-fogyasztók a díjszabásban foglalt adókon keresztül megújuló energiaforrásokra, illetve kapcsolt hő- és villamosenergia-termelésre irányuló támogatásokat finanszíroznak. A jövőben mérlegelnie kell a kormánynak, milyen támogatási rendszert dolgoz ki a gazdaságos energiaellátás érdekében. Szerinte ez segíthetné ugyan a rászorulókat, de nem nyújtana túlzott támogatást a megújulóknak, valamint a kapcsolt hő- és villamos energiát termelőknek.
Az energiahatékonyság további sarkalatos pontja a régi erőművek cseréje és a lakossági szektor, ahol az épületek hőtakarékosságának javítására van szükség. Hazánk hetven százalékkal több energiát használ fűtésre, mint az EU-15-ök és 175 százalékkal többet, mint a leghatékonyabb energiafelhasználású uniós tagállam. Tehát az energiahatékonyság növelése terén még bőven van potenciál Magyarországon.
Az energiabiztonságról szólva Claude Mandil megjegyezte: aggódik a hazai földgázfüggőség miatt, amely nálunk a legnagyobb az IEA-tagállamok között. Mivel a jövőben ez tovább nőhet, a stratégiai gáztároló építésénél kevésbé költséges és hosszabb távon biztonságos ellátást nyújtó megoldásokat is meg kell fontolni. Emellett többször hangsúlyozta a diverzifikáció szükségességét, azaz a beszerzési források és a felhasznált energiahordozók körét is bővíteni kell.
Újságírói kérdésre elmondta, hogy hazánknak három vasat kell egyszerre a tűzben tartania: tehát a Nabucco, a Kék Áramlat és az adriai cseppfolyósított földgáz (LNG) kikötő projektjén is rajta kell tartanunk a szemünket. Egyébként ez utóbbit tartja a lehető legjobb megoldásnak a szakértő. Bár nehéz lenne a három különböző tervezési fázisban álló projektet összehasonlítani, mindenképpen a diverzifikáció szempontját kell előnybe részesíteni, tette hozzá. Ennek tükrében pedig az LNG a legjobb megoldás, mivel esetében szinte "bárhonnan" - például Észak-Afrikából is - jöhetne a gáz.
Óvatosan a bioüzemanyagokkal!
Elengedhetetlen szükség van az energiamix javítására is, amelyben Mandil szerepet szán Paksnak, valamint a megújulók közül a vízenergiának. A bioüzemanyagokkal szemben viszont óvatosságra intett a vezető. Véleménye szerint eltúlzott a jelentőségük és hajlamos mindenki megfeledkezni arról, milyen hatást gyakorol a bioüzemanyag-előállítás az összenergia mérlegre.
A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára, Felsmann Balázs szerint a kormány hasonlóan látja az iparágat érintő kérdéseket, mint az IEA. A gázár-támogatás átalakításával már megtörtént az energetika és a szociálpolitika szétválasztása, energiahatékonyságot javító pályázatokat hirdettek és hirdetnek, emellett konzekvensen végigviszik a piacnyitást.
Mindezzel az államtitkár arra a helyzetre utalt, hogy a részleges piacnyitás Magyarországon az árak torzulásához vezetett. Így történhetett meg, hogy míg a villamosenergia-piac megnyitását követő első években a szabadpiaci fogyasztók vagyis azon nem lakossági fogyasztók aránya, akik szabadon megválaszották a beszerzési forrást 35-40 százalékra nőtt, addig mára 15 százalékra esett vissza.
Ennek oka, hogy a kedvezőbb ár miatt a feljogosított fogyasztók jó része visszatért a közüzembe. Az IEA által is kifogásolt hosszú távú szerződések megszüntetésével kapcsolatban az államtitkár azt mondta: a kormányzati álláspont még nem alakult ki.
Istvánko Viktória
