A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 2004 és 2007 között összesen 380 millió forint bírságot szabott ki fogyasztók megtévesztése miatt a mobiltelefonos szolgáltatást nyújtó vállalkozásokra. Legutóbb az ügyfélszámot tekintve harmadik számú piaci szereplőre csaptak le.
Mint a büntetések indoklásából kiderül, a cégek mindig a legjobb percdíjakat, a legolcsóbb SMS-lehetőségeket kínálják, és akár nulla (rosszabb esetben tíz vagy tizenöt) forint is lehet a beszélgetés vagy üzenet ára, persze egy kis csillaggal.
Utóbbi a hirdetés alján azután időnként olyan feltételeket támaszt, amely a magyar lakosság meglehetősen szűk körére igaz, máskor pedig az ígéret a ködbe veszett. A GVH vizsgálatai szerint előfordult, hogy a reklámokban harsogott ingyen SMS-nek a fele sem volt igaz.
[ajanlo=1311][igazitas=right/]A mobilszolgáltatók - noha ezt a GVH ritkán fogadta el - gyakran hivatkoztak arra, hogy ha valaki nem veszi a fáradtságot, hogy elolvassa a szerződési feltételeket, akkor azon nem tudnak segíteni.
Ez azonban ebben az országban nem állja meg a helyét, hiszen az emberek lassan semmit sem olvasnak el, csak csukott szemmel mennek az ígéretek után. Persze ha ez a mobilpiacon sikeres, akkor néhány, az ország gazdaságának szempontjából sokkal fontosabb területen is alkalmazható lenne.
Ha ugyanis - részben a megtévesztő reklámoknak köszönhetően - a mobilpenetrációt tekintve átlagosan majd minden magyarra jut egy előfizetés, akkor hasonló módszerrel megállítható lenne a népességcsökkenés. (Ami nem mellékesen részben a nyugdíjrendszer problémájára is orvosságot jelenthetne). A kereskedelmi és közszolgálati tévéken futhatna a reklám, és kiplakátoztathatná országszerte a kormány: "Ingyenszex". Megcsillagozva, kisbetűvel odaírnák, hogy a feleségével. Aztán az olcsóságtól megittasodott polgár csak úgy gyártaná az új nemzedéket...
Király Béla
