A humort félretéve: hét év alatt 500 milliárd forint elköltéséhez adhat tanácsokat a tudományos és gazdasági élet "nehézsúlyú" szereplőinek részvételével újjáalakult Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács (KTIT). A szervezet korábban is létezett, most viszont a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) közvetlen tanácsadó testületeként működik tovább. A tanácsnak az lesz a feladata, hogy egységesítse a kutatás-fejlesztéssel és az innovációval kapcsolatos érdekeket és stratégiákat.
A testület feladata Kóka János szerint az, hogy segítsen: a "magyar zsenialitás" piacon is eladható, nagy hasznot hozó termékké váljék. A miniszter szerint a tanács tagjainak ezért óriási a felelősségük, hiszen ők határozzák majd meg Magyarország XXI. századi sikerét.
Egységes stratégia
Kóka Jánosnak - bármilyen fárasztó is a hamburger-computer metafora - igaza van. A KTIT ugyanis gyakorlatilag eldöntehti azt, hogy a magyar állam milyen kutatási és innovációs célokra költhet el hét év alatt ötszázmilliárd forintot. Persze a végső szót a miniszter mondja ki, de a tanács beleegyezése nélkül nem lehet elkölteni a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapban található összegeket - ez a hétéves ötszázmilliárd forint felét teszi ki.
A másik 250 milliárd a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban található, amely így jórészt az Európai Uniótól származó forrás. Ennek elköltésébe konkrétan nem szólhat bele a KTIT, Balogh Tamás a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) innovációs főosztályának vezetője ugyanakkor lapunknak azt mondta, hogy a GOP pénzek elköltésénél sem hagyják majd figyelmen kívül a tanács véleményét, mivel a minisztérium egységes innovációs stratégiát kíván megvalósítani.
A tanács tagjai ennek megfelelően a hazai kutatás-fejlesztésben, innovációban és gazdasági életben részt vevő minisztériumok, szakmai szervezetek és cégek képviselői. Külön érdemes hangsúlyozni a cégek jelenlétét a tanácsban: helyet kapott a testületben ifj. Duda Ernő a Solvo Biotechnológiai Zrt. vezérigazgatója, Vámos Zoltán a General Electric technológiai igazgatója, az elnök pedig Várkonyi Attila lett, a Fastventures holland kockázati tőkealap elnöke.
A KTIT-ben a kormány képviselői lesznek kisebbségben: hat minisztérium (földművelésügyi, gazdasági, környezetvédelmi, oktatási és egészségügyi, valamint a Miniszterelnöki hivatal) delegáltjaival szemben kilenc tudományos, vagy gazdasági szakmai szervezet képviselője ül majd, köztük Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára és Futó Péter a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének Társelnöke.
Nem lesz zilált
A főosztályvezető elmondta: jövő héten már tényleg a kormány elé kerülhet a GKM úgynevezett TTI (Tudomány-Technológia-Innováció) stratégiája, amiről Egyed Géza a szakállamtitkár még egy hónapja mondta, hogy napokon belül kész lesz.
Erről annyi már tudható, hogy "helyre teszi" az innovációs folyamatok állami és gazdasági szintű kezelésével foglalkozó szerveket.
Rend a lelke mindennek
"A minisztérium egyik legfontosabb célja az innovációs intézmények integrációja" - mondta Egyed Géza korábban. Ennek eredményeként egy háromszintű rendszer jönne létre. Az innováció csúcsszerve a gazdasági tárca lenne, amely a jogszabályalkotásért, a megfelelő stratégiák kidolgozásáért és az innovációbarát környezet alapfeltételeiért lenne felelős.
Ezzel párhuzamosan működne egy kormányzati innovációs ügynökség, amely a konkrét szolgáltatói és finanszírozási megoldásokat dolgozná ki a kutatóintézetek és a cégek részére. Az ügynökségi feladatokat a a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal látná el. A folyamatos társadalmi kontrollért a Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács felelne, a pályázatokat pedig a MAG Zrt. (Magyar Gazdaságfejlesztési Központ) gondozná - közölte az államtitkár.
Elmondta azt is, hogy erősíteni kell a szellemi tulajdon védelmét szabályozó törvényeket is, mert ebben az esetben az innováció regionális központjává válhat Magyarország.
L. Nagy Gábor
