Kóka: ennyi támogatást magyar cégnek még nem adtunk

16, 5 milliárdos beruházás (Illusztráció)

A beruházást a HelioGrid Magyarország Napelemgyártó Kft. valósítja meg. "Májusra elkészül az épület, júniusban pedig már érkezik a gépsor" - közölte dr. Maczinkó István. Az ügyvezető igazgató szerint kezdetben ötven főt fognak alkalmazni, a létszám növelése az év végétől folyamatosan várható. Ugyan a napelemgyártás nem igényel jelentős humánerőforrást, a társaság munkaigényesebb technológiát választott. Emiatt később mintegy 810 főt fog foglalkoztatni az üzem.

A vékony filmes napelemgyártó bázis éves kapacitása 2007 végére a tervek szerint eléri a három megawattot, 2008. december végére pedig ötven megawattra nő. A társaság azért döntött a speciális technológiájú elemek gyártása mellett, mert egyre nagyobb az igény a vékonyfilmes technológia iránt, amit a szilíciumhiány is generál. "A választott technológia piaca jóval nagyobb ütemben fog növekedni, mint a szilíciumkristályosé" - magyarázta lapunknak az ügyvezető, aki szerint ez a megtérülési esélyeket is növeli. (A HelioGrid mintegy ötéves megtérüléssel számol.)

"Két és fél éves miniszterségem alatt ez a legnagyobb támogatás, amelyben hazai vállalat részesült" - fogalmazott a sajtótájékoztatón Kóka János. Hozzátette: el szeretnék oszlatni azokat a nézeteket, miszerint a kormányzati nagybefektetések támogatásával elsősorban multinacionális cégek jutnának előnyhöz. A vállalat százmilliárdos nagyságrendű exportbevételt biztosít, de reméli, hogy a hazai értékesítés is be fog indulni.

Ezt ösztönzendő a következő hét évben a megújulók hasznosítására és az energiatakarékosságra százmilliárd forint forrást biztosít a költségvetés. A 2007-2013 közötti keretből elérhető, hogy a megújulók felhasználásának aránya a villamosenergia termelésen belül elérje a 6,5 százalékot, az összenergián belül pedig a 7,5 százalékot.

Kóka János kiemelte: ugyan az éves szinten hazánk területét érő napenergia a jelenlegi évenkénti összenergia felhasználás 400-szorosa. Ennek ellenére ez a megújuló energiafajta még alig van jelen az energiamixben, a megtérülési idő hosszú, a költségek pedig magasak. A meghirdetés előtt álló 2007-es Nemzeti Energiatakarékossági Programban a megújulók, azon belül a napenergia felhasználására, napkollektorok vásárlására is várható támogatás.

A Brüsszelben folyó kormányfői találkozóval kapcsolatban a miniszter megjegyezte: az utóbbi napokban élesebbé vált a vita, de Magyarország álláspontja világos. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának húsz százalékos csökkentését javasolja, amennyiben az 1985-87-es szén-dioxid kibocsátási átlaggal számolunk.

A miniszter szerint szeretnék támogatni a megújuló erőforrásokból származó energia előállítására alkalmas kapacitások húsz százalékos növelését 2020-ig, ám a lehetőségeik végesek. Ugyan nem számszerűsítette, hogy mekkora kapacitásbővülés érhető el addig, csütörtökön azonban Brüsszelben Gyurcsány Ferenc úgy fogalmazott: 15-16 százaléknál magasabb értéket nem fog hazánk elérni 2020-ig.

A sajtótájékoztatónak helyet adó Szent István Egyetemen 2005. október 8-án fejeződött be az ország legnagyobb, 10 kW teljesítményű napelemes erőművének beruházása. Ugyan a rendszer elsősorban oktatási és demonstrációs céllal épült, villamos energiát is termel, amelyet a kollégium hálózatába táplálnak és ott használnak fel.

Az egyetem villanyszámláját jelentősen csökkentette a beindítás óta termelt mintegy 12 300 kilowattóra villamosenergia (mintegy 10 családiház éves energiatermelése), amellyel 10 tonna szén-dioxid kibocsátását spórolta meg az intézet, mondta Buzás János egyetemi adjunktus.

Molnár József, a Szent István Egyetem rektora szerint folyamatos kooperációra törekednek nemcsak az állammal, de a piac szereplőivel is. "Nincs ingyenebéd" - jegyezte meg arra utalva, hogy az oktatási intézményeknek is keresniük kell a kapcsolatot a vállalatokkal.