Mint az MTA elnöke hangsúlyozta, 2010-re az Európai Uniónak a nemzeti jövedelme három százalékát "kell, illik " kutatásra és fejlesztésre költenie. "Az unió országai néhány kivételtől eltekintve nem tesznek ennek jelenleg eleget" - tette hozzá Vizi E. Szilveszter egy közelmúltban végzett felmérésre utalva.
Szavai szerint itt sokkal többről van szó, mint a tudományról, mivel korunkban minden terméknél a hozzáadott szellemi tőke szabja meg a valódi piaci árat. Hangsúlyozta: a gondolat felértékelődött, így "a tudós is felértékelődött, de csak akkor tudja ezt a pozíciót megtartani, sőt kamatoztatni, ha a gazdaság felé fordul".
Vizi E. Szilveszter kiemelte: az unió VI. és a jelenlegi, a VII. kutatás-fejlesztési keretprogram közötti koncepcióváltás történt, utóbbi ugyanis "visszatért európai erejéhez", az alapkutatásokra helyezve a fő hangsúlyt úgy, hogy ebből a "gondolatiság, az innovatív erő aránylag gyorsan termékké válhasson".
Kifejtette: az akadémiai reform lényege az, hogy a múlt értékeire támaszkodva változtassanak a "külvilági elvárásoknak megfelelően". Az Akadémia a valódi teljesítményre, annak mérésére akar támaszkodni.
"Szakítani akar azzal a gyakorlattal, hogy mindenki kap valamit, és nem vesszük figyelembe a teljesítményt, nem vesszük figyelembe a feladatokat. Ebből a szempontból gyökeres változásokat akarunk az akadémián" - hangsúlyozta Vizi E. Szilveszter, aki reményét fejezte ki, hogy ez a követelmény kellő hangsúllyal jelenik meg az új akadémiai törvényben.
