Az országos, nem reprezentatív, nagymintán készült felmérésében 414 középiskola 26 ezer 678 diákját kérdezték meg. A felmérés szerint a diákok hat százalékuk úgy véli, hogy már az idén belép a szervezetbe Magyarország, 5 százalékuk pedig azt hiszi, 2005 lesz a csatlakozás dátuma. További négy százalék nem tudta eldönteni, hogy a megadott három évszám közül melyik a helyes.
A vizsgálat szerint a jogi és igazgatási szakokra pályázók a legtájékozottabbak, 88 százalékuk adott helyes választ, míg a művészeti szakokra pályázóknak 81 százaléka jelölte meg 2004-et a csatlakozás éveként. A 10. évfolyamosok valamivel kevésbé tájékozottak, mint a felsőbb évesek, 83 százalékuk jelölte meg a helyes évszámot.
A Magyarország uniós csatlakozására a felvételizni szándékozó diákok 79 százaléka "feltétlenül, illetve nagy valószínűséggel igennel voksolt volna a népszavazáson". Velük szemben 11 százalék nyilatkozott úgy, hogy valószínűleg nemmel szavazott volna, és 8 százalék feltétlenül ellenezte volna a csatlakozást.
A felvételizni szándékozó középiskolások 53 százaléka néhány hónapig külföldön is szeretne dolgozni - olvasható a felmérésben. A vizsgálat rámutatott, hogy a lányok a néhány hónapos, míg a fiúk a hosszabb külföldi munkavállalásra nyitottabbak. A néhány évig tartó külföldi tanulást a megkérdezettek ötöde részesíti előnyben, míg 45 százalékuk néhány hónapos tanulmányokat tervez. A külföldön tanulás, illetve munkavállalás tervezését erősen befolyásolja a fiatalok nyelvtudása. Azok a középiskolások, akik szereztek már valamilyen hivatalos nyelvvizsga papírt, sokkal nagyobb valószínűséggel tervezik a külföldön tanulást, illetve dolgozást, mint azok a fiatalok, akiknek még nincs semmilyen nyelvvizsgájuk.
A nyelvvizsgával rendelkezők 56 százaléka mondta, hogy pár hónapra külföldre utazna tanulni, míg a pár évre 30 százalék mondott igent. A vidékiek valamivel nyitottabbak a külföldi tanulásra, illetve munkavállalásra, mint a fővárosiak. A fővárosi diákok közül 45 százalék menne pár hónapra külföldre tanulni, míg a megye székhelyeken ez az arány 47 százalék. A nyugat-dunántúli és az észak-alföldi régiókban az átlagosnál többen tervezgetnek a többéves külföldi tanulást, a közép-magyarországi régióban élők körében pedig a pár hónapos külföldi munkavállalás gondolata népszerűbb az átlagosnál.
Mi is az az Európai Unió?
Úgy tűnik az EU csatlakozás előtt továbbra is komoly információ hiánnyal küzd a magyar lakosság. Figyelmeztető jel, hogy a felsőoktatásba készülő diákok 15 százaléka nincs tisztában azzal, hogy Magyarország mikor csatlakozik az Európai Unióhoz – áll a Felvételi Információs Szolgálat (FISZ) most publikált felmérésében.
