<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Idén először már alkalmazniuk kellett az egyéni és társas vállalkozásoknak a minimumadózás szabályait, avagy másik verzióként, adóbevallásuk részeként nyilatkozniuk kellett arról, hogy miért nem érte el nyereségük a törvényi minimumot. A nyilatkozók nagyobb eséllyel számíthatnak ellenőrzésre.

Revizor jön, ha nem fizetünk

2007. július 1-jén hatályba lépett a minimumadóról szóló szabályozás, amit az adóhatóság az idén kiemelten ellenőriz. Az új szabályozás az alkotmánybíróság által megsemmisített elvárt adó helyébe lépett.

Az elvárt adóval kapcsolatos szabályozás lényege: ha az adózás előtti eredmény vagy adóalap nem éri el a korrigált bevétel 2 százalékát, az adózó választhat: vagy az utóbbit tekinti adóalapnak és megfizeti utána az adót, vagy az adóhatóság által kockázat elemzési céllal rendszeresített, bevallást kiegészítő nyomtatványát tölti ki, ahol nyilatkozatot tesz bevételeiről és költségeiről, meghatározott kérdésekre válaszolva.

Két esetben mentesül az egyéni vállalkozó az új szabályok alkalmazása alól, egyrészt ha a tevékenység megkezdésének évében, illetve az azt követő évben, ha a tevékenység megkezdését megelőző 36 hónapban egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytatott. A mentesülés második esete, ha az adóévben vagy a megelőző adóévben elemi kár sújtotta a vállalkozót. Akinek pedig az általános szabályok szerint számított vállalkozói adóalapja nagyobb, mint az elvárt adóalap, értelemszerűen az általános szabályok szerint adózik.

A társas vállalkozásoknak az előtársasági adóévben és az azt követő adóévben nem kell alkalmazniuk az új szabályokat, illetve esetükben is alkalmazandó az elemi kár miatti mentesülés.

A kiegészítő nyilatkozat azonban bevallásnak minősül, adatait az adóhatóság feldolgozza. Mi több, kockázatelemző program alapján, az egyes adókötelezettségek ellenőrzésére kiválaszthatja azokat az adózókat, akiknél feltételezhető, hogy az alacsony vagy negatív eredmény a bevételek eltitkolásának vagy a szabálytalan költségelszámolásnak tudható be.

A kétségbe vont gazdasági események valódiságát, illetve azt, hogy a költségek, ráfordítások a vállalkozások érdekében jelentkeztek, az adózónak kell bizonyítani. Az adóhatóság az adóalapot, illetőleg az adót becsléssel is megállapíthatja, amennyiben ennek feltételei fennállnak.

A nyilatkozatban olyan költségekre kérdez rá az adóhatóság, amelyeket az APEH tapasztalatai szerint gyakran állítanak be a jövedelem minimalizálására, ilyen például a piackutatás címén elszámolt vagy reprezentációra fordított összeg. A nyilatkozatban nemcsak az adóév, hanem az azt megelőző két év költségeiről is számot kell adni. Ha az adóhatóság kockázatelemzés alapján kiválaszt valakit, 30 napon belül értesíti arról, hogy egy éven belül ellenőrizni fogja az egyes adókötelezettségek teljesítését.

Mivel a jogszabályt csak július 1-től kell alkalmazni, a vállalkozók a 2007-es adóévre vonatkozó minimumadót két módszer - az arányosítás és a megosztás - szerint számíthatják ki, attól függően, hogy meg tudják-e pontosan állapítani, hogy mennyi jövedelem keletkezett az első, és mennyi a második félévben.

Hajdú Miklósné, az APEH ellenőrzési főosztályvezetője korábban egy háttérbeszélgetésen elmondta: a 2006. évi adatok alapján 403 ezer működő egyéni vállalkozásból 156 ezer volt veszteséges, nullszaldós vagy volt kisebb az adóalapja a korrigált bevétel 2 százalékánál. A 435 ezer működő társas vállalkozásból a 2006. évi adatok alapján 180 ezer érintett. A szakértők szerint ugyan jócskán lesznek olyan egyéni vállalkozók és cégek is, melyek a nyilatkozattételt választják, ám a többségük feláldozva – olykor komoly összeget – inkább a nyugalmat választják.

Aki úgy dönt, hogy alkalmazza ezt a jövedelemminimum-számítást, az a következőképpen kell, hogy eljárjon: az adóévben kapott tényleges összes bevételéből levonja az eladott áruk beszerzési értékét, az eladott közvetített szolgáltatások értékét, valamint a külföldi telephelynek betudható adóalapot, majd az így kapott különbözet 2 százaléka lesz az elvárt adó alapja. Annak eldöntéséhez, hogy valóban ez lesz-e az adóalap, néhány további számítást és összehasonlítást is el kell végezni:

  • Megnézni, mennyi lenne az adóalap a normál szabályok alkalmazása esetén.
  • Meg kell vizsgálni, hogy a fenti számítás szerint mennyi lenne az elvárt adóalap.
  • Ha a normál (vállalkozói) adóalap kisebb, mint az elvárt adóalap, akkor kell alkalmazni az elvárt adóalap számítására vonatkozó szabályokat.

A kiszámított adóalap után kell megfizetni a 10 vagy a 16 százalékos vállalkozói személyi jövedelemadót. Nem csökkenti az elvárt adó alapját sem a korábbi évek elhatárolt vesztesége, sem pedig a vállalkozók körében elemi kárként felfogott autólopásból, autófeltörésből származó kár összege.

Menedzsment Fórum 

Jogi nyilatkozat 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.