A mikro-, kis- és közepes vállalkozások mindössze egyharmada (32,8%) folytat tudatos marketing tevékenységet. Ez az adat azért is megdöbbentő, mert rámutat, hogy a mikrovállalkozások és a kkv-k még mindig nincsenek tudatában a marketing jelentőségének. Holott, az eredmények elemzéséből világosan kitűnik, hogy azok a mikrovállalkozások és a kkv-k, amelyek marketingeznek, nagyobb éves forgalomra számíthatnak mint azok, amelyek nem alkalmaznak marketinget.
Wolf Gábor kkv marketing szakértő, a Marketing Commando vezető tanácsadója szerint ha lassan is, de szemmel láthatóan növekszik a marketingtevékenységet folytató cégek száma. Egy a Marketing Commando által 2002-ben 1000 fő körében végzett felmérés szerint mindössze a mikrovállalkozások és a kkv-k 18,7 százaléka végzett kereskedelmi kommunikációt. Ennek tükrében a most mért 32,8 százalék pozitív változás, mégis aggasztó milyen sokan nem népszerűsítik a termékeiket, szolgáltatásaikat, pedig az alapvető marketing fogásokat nagyon könnyű elsajátítani és használni.
A mikro-, kis- és közepes vállalkozások éves szinten átlagosan a forgalmuk 4 százalékát fordítják marketingre. Ez jelentősen elmarad a szakirodalmak és szakemberek által javasolt 5-10 százalékos szinttől. Ezt az értéket mindössze a vizsgált mikro-, kis- és közepes cégek 19 százaléka fordítja a marketingre. Ugyancsak 19 százalék azoknak a cégeknek a száma, amelyek egyáltalán nem költenek marketingre.
A mikrovállalkozások és a kkv-k legkedveltebb reklámeszközei az internet, amit a válaszadók fele (54%), a nyomtatott média, amit egyharmaduk (35%), és a szórólap, amit 26 százalékuk használ. Érdekes összefüggést mutat a reklámeszközök számának alkalmazása a marketing aktivitás tekintetében. A marketing tudatos cégek döntően négy, vagy annál több reklámeszközt alkalmaznak, szemben azokkal a cégekkel, amelyek nem marketingeznek, utóbbiak átlagosan egy-két reklámeszközt használnak.
Markáns az eltérés a marketing mix elemei között is. A tudatos marketinget nem folytató cégek a legnépszerűbb reklámeszközökön felül, mint az internet, a nyomatatott sajtó és a szórólap, jellemzően nem alkalmaznak más reklámeszközöket.
A mikrovállalkozások és a kkv-k marketingeseinek harmada (33%) gyakorlati tapasztalatokra, negyede (25%) önképzésre hagyatkozik, 22 százalékuk pedig mindenféle tapasztalat és képzettség nélkül végzi a cég marketing feladatait. A vizsgált cégek kétharmada (65%) semmilyen módon nem képzi a marketingesét.
A marketinges munkatársaikat képző cégek között egyformán népszerűek a tréningek és konferenciák (16%), szakmai folyóiratok (15%), hírlevelek (14%) és szakkönyvek (12%) útján történő továbbképzés. Azonban a mikrovállalkozások és a kkv-k alig 7 százaléka veszi igénybe külső marketing tanácsadó segítségét.
A kutatásban részt vevő mikro-, kis- és közepes cégek vezetői döntően úgy nyilatkoztak, hogy pénzre lenne szükségük a hiányzó marketing feladatok megoldásához. Ez arra enged következtetni, hogy makacsul tartja magát a tévhit, miszerint a marketing költséges. Wolf Gábor szerint ennek egyik oka a túl elméleties hazai marketingképzés, ami túlnyomóan a kotleri marketinget tanítja, mely a szerző bevallása szerint is elsősorban a nagyvállalatoknak szól, míg a mikrovállalkozásoknak és a kkv-knek ettől egyszerűbb, gyakorlatias marketing eszközökre van szüksége.
Az Ipsos és a Marketing Commando együttműködésében felmérés készült a hazai mikro, kis és közepes méretű vállalkozások marketing tevékenységének feltérképezésére. Az Ipsos Üzleti Klubjának online vállalati paneljén - 559 fős mintán - végzett kutatás célja, hogy hiteles képet adjon a mikrovállalkozások és kkv-k marketing aktivitásáról és szokásairól.
