Növelni kell a kutatás-fejlesztési ráfordításokat

Nem csak idehaza, hanem az Unióban is problémát jelent a K+F költségek viszonylag alacsony volt.

Európában a magánszektor viszonylag keveset fordít kutatás-fejlesztésre, és ez komolyan hátráltatja a tudás alapú gazdaság fejlődését – figyelmeztet egy brit tanácsadó cég. A cardiffi székhelyű Robert Huggins Associates ezt alapvetően a vállalati szerkezetre vezeti vissza. Míg az USA-ban a hatalmas k+f büdzsé felett rendelkező nagyvállalatok dominálnak, Európában sokkal nagyobb a kis- és közepes méretű cégek aránya. Ennek hatására jóval hosszabb a logisztikai lánc, és elaprózódnak a tudás alapú gazdaság megteremtését célzó erőfeszítések – írja a Világgazdaság.

A tudás alapú gazdaság térnyerését jelző mutatószám – amelyet a tanácsadó cég dolgozott ki – egyes országokban jelentősen nőhet, másutt komoly viszszaesésre kell felkészülni. Az éllovas szerepére Svédország a legesélyesebb, itt az évtized végéig 15 százalékkal nőhet a tudás alapú gazdaság egy főre jutó kibocsátása. Ír- és Finnországban 8-9 százalékos növekedés várható, míg a legnagyobb európai gazdaságok stagnáláshoz közeli állapotra számíthatnak. Meglepő: Ausztria és Dánia számára két számjegyű visszaesést jósolnak. A k+f eredmények és a tudás alapú gazdasághoz kapcsolódó beruházások egyenlőtlen eloszlása tovább rontja Európa pozícióját a tengerentúli versenytársakkal szemben. Az USA-ban sokkal nagyobb fokú az integráció, míg Európában az egyenlőtlenségek mind az egyes országok, mind a térség egészének teljesítményét visszafogják – áll a Világgazdaság beszámolójában.