A hulladékká vált csomagolások és egyéb hulladékok kötelező visszavétele ökológiai, szociális, munkahely-teremtési és köztisztasági szempontból is előnyös lenne - mondta Persányi Miklós. Szavaiból kiderült, hogy a politikai akarat több oldalról megvan a betétdíj-rendszer módosítására, az ügyben a gazdasági és a civil szervezetekkel egyeztetett módon kell döntést hozni.
A miniszter szerint jövő év végéig véglegessé válik a módosítás formája. A rendszer főként italcsomagolásokra, valamint akkumulátorokra és az elemekre is kiterjedhet.
Persányi Miklós számára "megfelelő" verzió lehet egy olyan, cégekkel létrejövő megállapodás, amelynek biztosítékául szolgálna a betétdíj. Amennyiben az érintett iparágak szereplői önkéntes újrahasznosítási vállalásaikat nem teljesítenék, akkor lépne hatályba a pénz ellenében történő, kötelező hulladék-visszavétel - magyarázta Persányi Miklós. Utalt arra, hogy ha a megállapodásról nem sikerül megegyezni, akkor az állam jogszabályban kénytelen előírni kötelezettségeket.
A gyártók szerint 8-10 milliárdos költséggel járna
Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége és az Országos Kereskedelmi Szövetség közös közleményükben arról tájékoztatnak, hogy előzetes becslések szerint a kötelező betétdíj alkalmazásához szükséges hálózat kialakítása több tízmilliárd forintba kerülne a cégeknek. Körülbelül ennyiért épült ki eddig a szelektív gyűjtő hálózat, amely lényegében szükségtelenné válna az új rendszer bevezetésével. Véleményük szerint a kötelező betétdíjas hálózat működtetése évente mintegy 8-10 milliárd forintot emésztene fel, ezzel elapasztva a szelektív hulladékgyűjtés finanszírozását.
Magyarországon jelenleg évente 4,5-4,7 millió tonna települési hulladék keletkezik, amelynek tömege tíz éve nemigen változik, ám az italos csomagolóanyagok terjedése miatt térfogata másfélszeresére nőtt. Civil szervezetek ezért támogatják a miniszter kezdeményezését.
