Stratégia: van is, nincs is
Ugyan írott stratégia nincs, ettől függetlenül az elnök reméli, hogy az előadásokból kirajzolódik, milyen irányba szeretne menni az ország. Katona Kálmán hangsúlyozta, hogy a jelenlegi törvény módosítására és egy olyan stratégiára van szükség, amely nem veszélyezteti az energiaellátás biztonságát. Emellett szükség van a támogatási rendszer megteremtésére is.
Az elnök kifejtette, nem ért egyet a költségalapú szabályozással, minden megújuló területen nagyobb mozgást kezdeményezne. A mozgástér kiszélesítésére részletesen nem tért ki, de szerinte a napenergia területén például olyan jelentős fejlődésre fog sor kerülni a következő 5-10 évben, mint amelyet a telekommunikációban is tapasztalhattunk. Ez pedig az árak csökkenését és a technológia terjedését vonhatja maga után.
A konferencia első napján a biomassza, az épületek energiahatékonysága és a kapcsolt energia (olyan villamosenergia-előállítás, amit rendszerbe lehet kapcsolni) kérdését járják körbe a résztvevők. Az előadások során a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium honlapjáról elérhető, 2006-2030-as időszakra vonatkozó energiapolitikai tanulmányból több előadásban is visszacsengett néhány számadat, ám részletes kifejtésükre nem került sor. Ezt egyébként korábban az Energiaklub is nehezményezte a tanulmánnyal kapcsolatban készült észrevételei során.
Ígéretesnek tűnt az "Energetikai növények termesztése: kilátások gazdaságosság szempontjából" című előadás is, amelyet a Magyar Biomassza Társaság elnöke, dr. Marosvölgyi Béla egyetemi tanár tartott. A szakértő már mondandója elején leszögezte, nehéz a gazdákat energiaültetvények létesítésére ösztönözni. Gazdaságilag nem lehet mindig alátámasztani azok szükségességét, s mindez nem is változik, amíg támogatottat (gázár) és támogatatlant kell összehasonlítani.
Marosvölgyi felhívta a figyelmet arra, hogy konkrét, teljes ágazatra vonatkozó elemzés végzése szinte lehetetlen. Egy adott terület ültetvénystruktúráját lehet mindössze górcső alá venni, de eltérőek a termesztési lehetőség az Alföldön és a Dunántúlon. A szakértő szerint az is tetézi a bajokat, hogy sok helyen még mindig nem tisztázott a földtulajdon kérdése, így azon sem lepődne meg, ha olyan repcefölddel számolna valaki, amelynek termését az osztrák gazda külföldön értékesíti.
Három nap a megújulókról
A három nap során tíz különböző témakört (biogáz, biomassza, bioüzemanyagok, szélenergia stb.) jár körbe a mintegy 150 hazai és külföldi előadó.A Renexpo 83 kiállítóval nyitott, akik fűtéshez, melegvíz készítéshez és villamosáram-termeléshez kapcsolódó megoldásokat mutatnak be. A kiállítók hetven százaléka hazai, mellettük túlnyomó többségben vannak az osztrák és német vállalatok.
Varga István, a konferenciát szervező Reeco Magyarország ügyvezetője szerint a hazai zöldenergia-ipar képviselőinek gyors reagálása még a szakembereket is meglepi - tekintve, hogy mekkora aktivitással és hányan foglalkoznak itthon megújuló energiával, akár gyártóként, akár forgalmazóként.
"Bízunk benne, hogy a hazai zöldenergia-ipar gyors fejlődése hamarosan olyan két számjeggyel fejlődő piacot eredményez majd, mint amilyen például Spanyolországot vagy Németországot jellemzi" - mondta a vezető.
Hozzátette: hazánkban látványos áttörésre akkor lehet számítani, ha a zöldenergiára vonatkozóan a jelenleginél előnyösebb támogatási-finanszírozási lehetőségek válnak elérhetővé. A látottak alapján a vezető úgy érzi, az ipar és a civil szféra készen áll az áttörésre.
Istvánko Viktória
