3p

Az mfor.hu Vörös vállalatok című sorozatában ezúttal a Lehel hűtőgépek világába kalandozunk. A hetvenes években valódi luxuscikknek számító háztartási eszközök iránt ma is nagy a kereslet...

A hatvanas évek luxustárgya... (Mfor-montázs)

A Lehel márkanevű hűtőszekrények a hatvanas évek hazai háztartásainak irigyelt luxustárgyai voltak. A firma elődje 1953-ban alakult 270 dolgozóval, a munkásokat a Fémnyomó- és Lemezárugyár budapesti üzemében tanították be.

Jászberényben tudtak valamit

A vállalat elsősorban "közszükségleti cikkeket", azaz edényeket és olajos hordókat gyártott, amelyek egy részét exportálták.

Több évi fejlesztés eredménye volt a Heller-Forgó-féle légkondenzációs hűtő, amely 1958-ban a Brüsszeli Világkiállításon nagydíjat nyert.

Az Ős-Lehel

Az első, Lehel névre hallgató háztartási eszköz, a száz literes Lehel 100-as 1960-ban hagyta el a gyárat, s a termék rövid idő alatt igen népszerűvé vált. A berendezés iránt akkora volt a kereslet, hogy a gyárvezetés szinte szó szerint lábon eladhatta volna az egész évi "termést". Kezdetben a készülékből nem is jutott sok a boltokba, mert a rengeteg protekciós igény miatt alig maradt szabad hűtő. A visszás helyzetet végül állítólag maga az akkori gyárigazgató elégelte meg: óriási bátorságról tanúbizonyságot téve felhívta az első titkárt, azaz Kádár Jánost, s megkérte, avatkozzon közbe, s intse le a protektorokat...

A harmincas évek közepén a csepeli Weiss Manfréd Művekben már készítettek abszorpciós hűtőszekrényeket, ám a gyártást a háború után nem folytatták. Az ötvenes években számos hazai üzem próbálkozott ennek előállításával, ám mindegyik megrekedt a kísérleti szakasznál.

A kudarc okai között éppúgy említhető a hozzáértés hiánya, mint az akkoriban rendszeresen szűkre szabott határidők. A Fémnyomó és Lemezárugyár 1953-ban átadott jászberényi üzemében azonban 1959 elején a Heller-Forgó alapján megindult a sorozatgyártás, s két év alatt nyolcezer Super 100 típusú hűtőgép készült el.

Az indulás után négy évvel alapították meg a Hűtőgépgyárat, amelynek része lett a Fémnyomó- és Lemezárugyár, valamint az időközben megalapított Budapesti Hűtőgépgyár. A fejlesztések eredményeként 1965-ben már kétpercenként készült el egy hűtőszekrény. A termékpalettán 125, 150, 175, 200 és 230 literes készülékek szerepeltek. Emellett gyártottak itt a nagykereskedelmi boltok számára hűtő- és fagyasztópultokat, ivóvízhűtőket és hőcserélőket is.

Az egymilliomodik háztartási hűtőszekrény 1970-ben került le a futószalagról. Csak az összehasonlítás végett: egy fejlesztés eredményeként abban az esztendőben már közel 300 ezer készüléket bocsátottak ki.

Ekkortájt a kínálat klímatechnikai berendezésekkel és alumíniumradiátorokkal is bővült. A nyolcvanas években már nyolc telephelyen működött a vállalat, s az itt dolgozók létszáma meghaladta a háromezer főt.

Az 1991-es privatizáció során a svéd AB Electrolux megvette a korábban Kft.-vé alakított Lehel Hűtőgépgyárat, melynek termelése a kilencvenes évek végére meghaladta az évi egymilliós szériát.

Nyolc éve - az anyacég döntése alapján - a Lehel név a süllyesztőbe került, s ma már kizárólag Zanussi feliratú hűtők készülnek.

Lázin Miklós András

Menedzsment Fórum

Kapcsolódó anyagok:
Milliónyi fehérnemű
Mosógép a Hajdúságból
Segít a Gelka!
Forte: a szocialista világcég
Mesél a múlt - rovatoldal

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!