15 évvel ezelőtt a Matáv-részvények 26,31 százalékát hozták forgalomba a tőzsdén egyidőben Budapesten és New Yorkban. A Wall Streetre történt bevezetés nem csak a magyar tőkepiac számára volt mérföldkő, a magyar távközlési vállalat volt az első közép-kelet-európai cég, amelyiket a tengerentúlon is forgalomba hozták.
A tranzakció több mint egymilliárd dolláros volt, a vállalat beszámolója szerint a Matáv több mint 156 ezer új tulajdonosra tett szert a tőzsdei bevezetéssel. Az első nap magyar idő szerint délután fél négykor indult a kereskedés, így csak egy órán keresztül lehetett üzleteket kötni a BÉT-en. A papírokat egyébként 730 forinton indították útra a tőzsdén, az árfolyam csúcsa 2000-ben volt, amikor kishíján 2500 forintot kellett fizetni egy papírért.
A Matáv 1991. december 31-én alakult a Magyar Posta három részre válásával jogutódként, 1993 végéig volt 100 százalékos állami tulajdonban, majd 1993. december 22-én írták alá a privatizációs szerződést, melynek értelmében a cég 30,1 százalékos tulajdonosa a Deutsche Telekom és az Ameritech International konzorciuma lett, akik 875 millió dollárt fizettek a tulajdonrészért. Két évvel később írták alá azt a szerződést, melynek értelmében a konzorciumot alkotó két vállalat tulajdonrésze 852 millió dollár vételár ellenében 67,3 százalékra emelkedett, így a Matáv privatizációja a közép- és a kelet-európai térség addigi legnagyobb privatizációja volt, és egyben a legnagyobb külföldi beruházás Magyarországon. 1999-ben történt az újabb változás, amikor a Deutsche Telekom kivásárolta konzorciumi partnerét, így egyedül lett többségi tulajdonos. A márka egységesítése 2006-ban fejeződött be, akkor a T-Mobile és a Matáv összevonásával jött létre a Magyar Telekom Nyrt.
2010. június 23-án a Magyar Telekom Nyrt. bejelentette és a Társaság Igazgatósága ezen a napon jóváhagyta azt a döntést, miszerint a Társaság amerikai letéti jegyeinek (ADR-American Depositary Receipt) New York-i tőzsdei (NYSE) jegyzését megszünteti és kivonul a New York-i tőzsdéről. A Magyar Telekom ezen döntésével a nemzetközi kereskedési gyakorlathoz igazodott, és ezzel kívánta csökkenteni tőkepiaci jelenlétének összetettségét, a jelenlét megszüntetésének fő célja pedig a pénzügyi jelentések struktúrájának egyszerűsítése és az adminisztrációs költségek csökkentése volt. Vagyis alig 13 évig tartott az "amerikai kaland" a cég számára, a kivezetéskor viszont már nem Matáv, hanem Magyar Telekom volt.
mfor.hu
