Nem volt előzmény nélküli az izlandi Eyjafjallajökull kitörése, mivel a térségben már 2009 végén észleltek szeizmikus aktivitást, amely 2010. március 20-án kisebb vulkánkitöréshez vezetett. Mindez eleinte pozitív hozadékkal járt az északi ország számára, hiszen helyi viszonylatban megugrott a turisták száma. A helyi turisztikai bizottság szerint ugyanis 26 ezer külföldi látogató érkezett a országba, ami rekordot jelentet az ilyenkor még rendszerint téli álmát alvó szigeten. Igaz, ehhez az is hozzájárult, hogy a pénzügyi gondok nyomán a páratlan természettel büszkélkedő vulkanikus szigetország újból megfizethető lett a külföldiek számára.
A második, április 14-i erősebb kitörés nyomán viszont olyan hamufelhő lepte be az észak-európai légteret, amely komoly gondot okozott a közlekedésben is. A vulkánkitörés miatt Nagy-Britanniában az ország fölé sodródott vulkáni hamu − amely súlyos károkat okozhat a repülőgépek hajtóműveiben − már az éjszaka folyamán is fennakadásokat okozott, majd másnap kora délutánra teljesen leállt a légi forgalom a szigetországban. A 2001. szeptember 11-i amerikai merényletsorozat óta első ízben függesztették fel a légi forgalmat.
Április 15-én egyébként egymás után irányították el az érkező gépeket és törölték az induló járatokat a skandináviai repülőtereken is, több ország légterét teljesen lezárták. Az első napon a szakértők is csak találgatni tudtak a hatásokról, így egészen extrém sávban szóródtak a becslések, hogy meddig okozhat fennakadásokat a vulkáni tevékenység: volt, aki úgy vélte, hogy csak egy-két napig, de a legpesszimistább vélemény egy évet sem zárt ki.
Miért féltek tőle?
Bár elsőre a látási viszonyok romlására gondolhatnánk, nem ez a vulkáni tevékenység legnagyobb veszélye. A gondot ugyanis az jelenti, hogy az igen finom összetételű, 6-17 ezer méteres magasságban vonuló hamufelhő eltömheti a repülőgépek hajtóműveit. Ennek emlékezetes példája volt a British Airways egyik Boeing 747-es óriásgépének három évtizeddel ezelőtti híres incidense, a Londonból Új-Zélandra tartó gép 1982 júniusában, nagy magasságban belerepült egy hirtelen működésbe lépő indonéziai vulkán hamufelhőjébe, miáltal mind a négy hajtóműve leállt. Szerencsére azonban ez a történet happy enddel végződött, hiszen amikor elhagyták a hamuval telített légréteget, sikerült egymás után újraindítani a motorokat. De még így is vakleszállást kellett a pilótáknak végrehajtani Indonéziában, mivel a pilótafülke ablakait teljesen elhomályosították a vulkáni hamurészecskék.
A szerdai vulkánkitörést követően az európai légügyi hatóságok 5000 járatot töröltek, majd pénteken a kontinens légi járatainak 60 százaléka kényszerült a földön maradni. Akkor azt valószínűsítették, hogy a felhő még legalább 24 órán át korlátozni fogja a kontinens légi forgalmát. Ez azonban túl optimista előrejelzés volt, hiszen hétfőn délig teljes légtérzár volt Európában.
A gazdasági válság miatt egyébként is nehézségekkel szembenéző légitársaságok igyekeztek menteni a menthetőt. Így a nagy európai légitársaságok mind végeztek utasok nélküli próbarepüléseket a hétvégén azzal a céllal, hogy megtudják: az izlandi vulkáni hamu okoz-e kárt a gépekben, az első vizsgálatok alapján arra jutottak, hogy nem. Ezért április 20-ától fokozatosan enyhíteni kezdték a repülési korlátozásokat. Jellemző eset volt például a németországi, ahol majd egy héttel a Eyjafjöll kitörése után több légitársaság - mindenekelőtt a Lufthansa és az Air Berlin – újraindította a járatait, hogy a tengerentúlon és a kontinens más országaiban rekedteket hazavigyék.
Teljes káosz a reptereken
A repülőtereken teljes volt a bizonytalanság és a káosz, az utasokat az illetékesek sorozatosan arra szólították fel: mindenképp érdeklődjenek, mielőtt elindulnak a repülőtérre. Ráadásul a pilóták is nemtetszésüket fejezték ki, szakszervezetük, a Cockpit például nyilatkozatban felelőtlennek nevezte a könnyítéseket. "Vagy biztonságos a légtér, vagy nem" - fogalmazott a szakszervezet szóvivője.
Így is még néhány napnak el kellett telnie, hogy az Európai Bizottság közlekedési felelőse azt merje mondani, kezd visszatérni a normális kerékvágásba a légi közlekedés Európában. A helyzet azonban nem oldódott meg még ezt követően sem, hiszen május első napjaiban ismét részlegesen lezárták Nagy-Britannia, illetve Észak-Írország légterét az izlandi vulkánkitöréstől származó hamufelhő miatt. Az Eyjafjöll április 14-i aktivizálódása után három héttel lehetett lezártnak tekinteni a repülési problémákat, ekkora szinte teljesen helyreáll az európai légi forgalom.
Emiatt is még jó néhány napnak el kellett telnie, hogy az Európai Bizottság közlekedési felelőse azt merje mondani, kezd visszatérni a normális kerékvágásba a légi közlekedés Európában. A helyzet azonban nem oldódott meg még ezt követően sem, hiszen május első napjaiban ismét részlegesen lezárták Nagy-Britannia, illetve Észak-Írország légterét az izlandi vulkánkitöréstől származó hamufelhő miatt. Az Eyjafjöll április 14-i aktivizálódása után három héttel lehetett lezártnak tekinteni a repülési problémákat, ekkora szinte teljesen helyreáll az európai légi forgalom.
Az izlandi vulkánkitörés miatt áprilisban elrendelt több napos európai légtérzár összességében ötmilliárd dollár kárt okozott a világgazdaságnak - állapította meg az Airbus számára készített elemzésében az Oxford Economics. A légitársaságokon és utasokon kívül sok céget is igen hátrányosan érintett a leállás, mivel többek között romlandó élelmiszerek, virágok, alkatrészek nem jutottak el időben megrendelőikhez.
Az Oxford Economics számításai szerint a légitársaságok vesztesége 2,2 milliárd dollárra tehető, az idegenforgalom mintegy 1,6 milliárdot veszített, mert elmaradtak a turisták. Mintegy fél milliárd dollárra tehető a kár abból, hogy sokan rekedtek a repülőtereken, és nem tudtak visszatérni munkahelyükre.
mfor.hu
