Kossuth, Jókai és Mikszáth is hirdette
Brázay elképzelései várakozáson felül beváltak; három évvel a kiegyezés után már az egész országban ismerték a nevét. A pénz szó szerint vékaszám dőlt, így az alapító elhatározta, megveszi a szerény, földszintes épületet, s helyén új, minden tekintetben pazar központot épít.
A beruházásra a tulajdonos mintegy negyvenezer forintot szánt, ám időközben kiderült, az ugyancsak ekkortájt alapított korszerű feldolgozótelep miatt lényegesen, mintegy háromszorosára emelkednek a költségek. A kockázat óriási volt, ám a befektetés mégis mesésen megtérült.
A múlt század elején Brázayéknál egyébként már nem csak gyarmatárut és sósborszeszt, hanem szappant, kozmetikumokat, sőt, bőrápolókat is lehetett kapni. A termékek döntő hányadát saját maguk állították elő, de komoly mennyiségben importáltak is.
Szappant, szódát is árult
A vállalkozás egyik legnagyobb bevételi forrása a korábban említett sósborszesz volt. A hajdani számlák szerint 1897-ben egy kilogramm glicerin egy, ötven kilogramm káli-lúg szappan 11,30, kétszáz gramm szóda nyolc, száz csomag kénes gyufa hatvan, húsz dekagramm fémpaszta 1,40, míg három doboz kék üveggolyó 7,50 koronába került. A legendás sósborszeszért pedig időponttól függően 0,99-1,50 koronát kellett letenni az asztalra. A haszon minden egyes terméken filléres nagyságrendű volt - kivéve az utóbbi cikket, melyen üvegenként fél koronát kaszált a feltaláló-tulajdonos.
A csodaszer egyébként másnak is megtetszett, így Brázay 1897. után már csak egyedi, saját kezűleg tervezett, beégetett címerrel ellátott üvegben kínálta e termékét. Budapest és a vidék közönsége rajongott Brázay egyéb áruiért is: így a Salus, Bálvány, Családi, Márvány, Tojás, Cocus és Mandula szappanok épp oly közkedveltek voltak, mint a Menta-szesz, Kalogén fogkrém valamint a Najád krémek, púderek és kölnivizek. De gondolt a vezér az állattartókra is: A Brázay Kincsem-fluidot a szarvasmarhák, lovak és kutyák gyógykezelésére használták eredményesen.
Az üzletet fia, Zoltán vette át. Az ifjú mindenben apja nyomdokain haladt, s megszervezte a Dél- és Észak-amerikai, Japán és indiai árusítást is. A cég erejét mutatja, hogy azt az első világháború sem tudta tönkretenni. Egy idő után Brázay Zoltán úgy határozott, a kiskereskedést átengedi sógorának, s ő maga csak a vegyipari részleget tartja meg magának. A vállalkozás végül a második világháború alatt szűnt meg.
Lázin Miklós András
Menedzsment Fórum