Négyemeletes palotába költöztette az áruházat
Új helyszínen
A Tiller Mór és társai cég 1900-ra kinőtte az időközben a sereg által is elhagyott laktanyát. A főnök új otthonát már igyekezett úgy megválasztani, hogy az közel legyen a központhoz, de jusson is hely a szabóműhelyeknek és raktáraknak. Ezt végül a leendő Erzsébet-híd épülő feljárójánál, a mai buszmegálló melletti kis park helyén lelte meg.
Az építkezés félmillió koronát emésztett fel. A négyemeletes palota pincéjében kapott helyet a szabóság, földszintjén volt a tágas üzlethelyiség, ahonnan széles lépcső vezetett az emeleti próbatermekhez. A másodikon és a harmadikon álltak a raktárak, a negyediken pedig az irodák terpeszkedtek. A tetőtérben és a másodikon őrizték azoknak az adatait, akik valaha is megfordultak a cégnél. A berendezéshez tartozott két lift, villanyvilágítás és légszeszfűtés.
Az első világháború kitörése előtti esztendőkre "hervadni" kezdett a vállalkozás virágkora. A céget végül az tette tönkre, hogy Tillerék túl nagyvonalúnak bizonyultak. Ha ugyanis valaki bejelentette, hogy halasztást kér a számlák kiegyenlítésére, mert fia, férje vagy apja meghalt a csatamezőn, gyors választ kapott, melyben a tulajdonos kifejezte őszinte részvétét, s egyben közölte, a számlát kiegyenlítettnek tekinti. A háború, mint tudjuk, több mint négy évig tartott, s több millió áldozatot követelt. A cég 1919-ig húzta, majd csődbe ment. Ma épületét is hiába keressük: a palota a második világháborúban kiégett és összedőlt...
Tiller értette a humort is
Tiller Mór rátarti ember volt. A jól megtermett és üzletileg sikeres férfiú peckesen járt az utcákon, s öntudatát az is emelte, hogy állítólag feltűnően hasonlított egy előkelő mágnásra, gróf Batthyány Elemérre. Gróf Barcsay Domokosnak régóta begyében volt e szabómester. Egy tavaszi délután, amikor éppen kilépett a kaszinó kapuján, Tiller ott sétált előtte a Kossuth Lajos utcán. Barcsay hirtelen gondolt egyet, utána sietett, és kedélyesen hátba vágta. Tiller hápogva fordult meg, Barcsay pedig sajnálkozó arccal kért bocsánatot:
"Hát nem azt hittem, hogy gróf Batthyány Elemér...? Ezt a hasonlóságot! Ezer bocsánat..." Tiller lenyelte mérgét.. "Szót sem érdemel, kérem" - mosolyodott el kényszeredetten. "Megesik az ilyesmi." A tréfa olyan remekül sikerült, hogy Barcsay már egyenesen utazott Tillerre, s ugyanezt még kétszer eljátszotta vele.
Emberünk komolyan mérges lett. Most már ő leste meg, merre megy Barcsay. Tisztes távolból követte, és megvárta, amíg csatlakozik két elegáns fiatal hölgyhöz. Akkor utána iramodott, utolérte, és irtózatosat durrantott a hátába. Barcsay dühödten fordult hátra. "Elnézést, uram" - hajolt meg sajnálkozva a szabó. "Millió bocsánat! Azt hittem, hogy gróf Batthyány Elemér vagyok!"
Lázin Miklós András
Menedzsment Fórum
