<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Mi lenne a Kétfarkú Kutya Párt válasza a válságra? Kik a szavazóik? Legközelebb már bejuthatnak a Parlamentbe?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Kovács Gergellyel, a párt társelnökével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2023. február 2. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Orbán Viktor végleg lemondott az ötkarikás játékok megrendezéséről. Vagy mégsem?

Ön fizetne adót az olimpiáért?

Nincs miről beszélni, olimpiát nem rendezünk, ’oszt jónapot. Szerdán a Fővárosi Közgyűlés tett pontot a történet végére, amikor a kormánypárti képviselők – néhány ellenzéki kolléga társaságában – megszavazták, hogy Budapest lépjen vissza a 2024-es pályázattól. Tették mindezt azután, hogy a Momentum Mozgalom eredményesen gyűjtötte össze az aláírásokat a népszavazási kezdeményezésükhöz, mire a kormány gyorsan visszavonulót fújt.

Tarlós István főpolgármester (MTI) 

A hatalom megijedt – hallani sok helyen. Vannak viszont olyan, a sportdiplomáciában jártas emberek, akik szerint lehet, hogy csak pihentetik az ügyet. Portálunk több, az olimpiai pályázat előkészítésében aktívan részt vevő, illetve azt alaposan ismerő szakértővel, valamint kormánypárti politikussal beszélt az olimpiarendezési esélyeink megmaradásáról. Érdekes volt hallani, hogy véglegesen senki nem mondott le az esélyről, hogy Magyarország újra nekifusson a jelentkezésnek. Többen akár olimpiai adót is hajlandók lennének fizetni, ha ez lenne az ára – természetesen az ország megfelelő gazdasági felkészültsége és megfelelő társadalmi támogatás mellett – a költségek előteremtésének.

Abban nyilatkozóink kivétel nélkül egyetértettek, hogy olimpiát rendezni jó dolog. Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpiáért Mozgalom alapítója, illetve Dénes Ferenc sportközgazdász egyaránt örömmel látná a nyári ötkarikás játékokat Magyarországon.

Mindketten azt mondták az mfor-nak, hogy tisztázott keretek közt akár olimpiai adót is hajlandóak lennének fizetni, ezzel hozzájárulva a kiadásokhoz.

(Bánfi Tamás, a Corvinus Egyetem Pénzügyi, Számviteli és Gazdasági Jogi Intézet professzora tegnap megjelent írásában már konkrét terveket vázolt az adófizetés mikéntjére.)

Abban is azonos véleményen volt a két szakértő, hogy a 2024-es pályázat előkészítésének szakmai része felhasználható lenne egy következő induláskor.

Pár év múlva újra aktuális lehet?

Szalay-Berzeviczy Attila szerint viszont amire sokkal nagyobb hangsúlyt kell helyezni legközelebb az az olimpia gazdasági hátterének és hatásának bemutatása. Hiába vett részt maga is számos vitán az olimpiáról az ötlet felvetődése óta – „már szinte unjuk egymást állandó vitapartneremmel, Pogátsa Zolival” –, ezek valahogy éveken át nem tudtak érdeklődést kiváltani, nem nyitottak elég teret a vitára.

Ez persze annyiban érthető volt, hogy kezdetben magas volt az olimpiarendezés támogatottsága, majd amikor komolyan foglalkozni kezdett a gondolattal a kormány, akkor az emberek eldöntött tényként kezelték a kandidálást. Kételyek persze addig is voltak, de nem artikulálódott az ellenkezők hangja. Ekkor lépett színre a Momentum és gyűjtötte maga köré a közhangulat megváltozása miatt egyre nagyobb számban magukat felvállaló elégedetlenkedőket. A fő mondanivalójuk az volt, hogy más olimpiák esetében sem lehetett tartani az eredetileg tervezett költségeket, így a magyar rendezés kiadásai is meghaladták volna a 3500 milliárd forintot. Ez egyébként a magyar GDP nagyjából tíz százaléka.

Hogyan tovább? Fideszes politikusokkal beszélgetve úgy tűnik, hogy teljesen nem mondtak le a rendezésről, de ezt most el kellett engedni, színtisztán politikai okokból. A választási kampányban pont kapóra jön, hogy az ellenzék ellen fel lehet használni a “nolimpiát”.

Ám ha júliusban jól sikerül a vizes-vb a Dagálynál épülő uszodában, s le tudjuk nyűgözni a világot, amivel a hazai közvéleményt is meg lehet nyerni, akkor az már egy jó alap lehet. Ezt követően szeptemberben Peruban hoz döntést a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) a 2024-es nyári játékok rendezőjéről. A magyar sportdiplomáciai körökben arra számítanak, hogy a testület, illetve személyesen a NOB elnöke, Thomas Bach „hamut szór a fejére” ezen az eseményen, mert egyértelmű, hogy az Agenda 2020-ban foglalt irányelvek – kis, gazdaságos játékok lebonyolítása új helyszíneken – sajnos egyáltalán nem érvényesültek. S muszáj lesz további változásokat végrehajtani a szervezet működésében.

Szalay-Berzeviczy Attila is nagyon elégedetlen a NOB tevékenységével, ugyanis a nemzetközi szervezet egyre terheltebb olimpiákkal a háta mögött gyakorlatilag karba tett kézzel szemléli, ahogy a pályázó városok az egész világon egymás után esnek el az egyre növekvő társadalmi ellenállásnak köszönhetően.

S itt szerinte nem arról van szó, hogy az elmúlt hetekben, hónapokban beleavatkozhattak volna a magyar közéleti vitába. Hanem arról, hogy szinte semmit nem tettek azért, hogy a nemzetközi közvéleményt meggyőzzék arról, hogy az általuk bevezetett reformprogram, az Agenda 2020 valóban szakítást jelent a múlt hibás gyakorlatával, az indokolatlan és fenntarthatatlan méretű beruházásokkal és fejlesztésekkel. Sőt mi több az itthoni vita közben csendben egyoldalúan visszavágták azt az összeget – 1,7 milliárd dollárról nagyjából 1 milliárd dollárra – amennyivel majd anyagilag támogatják a 2024-es rendező várost.

A szakértők szerint ha a szeptemberi NOB-ülésen is túl vagyunk, akkor még a 2018-as választáson kell úgy szerepelnie a Fidesznek, hogy erős felhatalmazást érezhessen az olimpia ügyének újbóli elővételéhez, de a népszavazás ezúttal már nem lesz megúszható.

Tekintettel arra, hogy a 2028-as nyári játékokra 2019-ben kell beadni a jelentkezést, akár megfelelő is lehet az időzítés.

Feltéve, ha - mint azt egyre több helyen suttogják – nem a most szeptemberi ülésen dönt a 2028-as játékokról a testület. Tegnap Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter is azt nyilatkozta, hogy támogatná a magyar nevezést a 2028-as olimpia megrendezésére.

Dénes Ferenc e kérdésben egyébként szkeptikusabb, szerinte a 2024-es magyar pályázat kálváriájára emlékezni fognak a NOB-ban, amikor a rákövetkező játékokról kell dönteni. Egy biztos – mondja,- amíg nem gondoljuk igazán komolyan, hogy rendezni akarunk, addig nem is érdemes az esélyekkel foglalkoznunk.

Ám ha a Fideszben – illetve leginkább magában Orbán Viktorban – nem vész el teljesen a remény, akkor a fent vázolt módon akár megint eljuthatnak addig a pontig, hogy újra napirendre tűzzék az olimpia ügyét. Nem mellékesen ez sokat segítene a magyar gazdaságnak, amely 2020 után forráshiányos állapotba kerülhet, ha tényleg elapadnak az európai uniós források.

Baka F. Zoltán

mfor.hu