Történetünket 1948-ban, az államosításnál szakítottuk meg. A cég ettől az időponttól 1965-ig Elzett Vasárugyár néven önálló vállalatként funkcionált. Ebben az esztendőben számos fémtömegcikk-ipari céggel - a Fémárugyárral, a Lemezárugyárral és a Tűzoltókészülékek Gyárával - együtt az 1963-ban alapított Fémlemezipari Művekhez csatolták.
A gazdag profillal rendelkező üzemek csak laza szálakkal kapcsolódtak egymáshoz. Többek között foglalkoztak lakatok, mágneszárak, hengerzár-betétek, tűzoltó-készülékek és egyéb fémtömegcikkek, például rácsok és vödrök készítésével is. Emellett szerepeltek a palettán játékáruk, így például a gyűjtők körében máig nagy népszerűségnek örvendő lépegető-csipegető csibék, lendkerekes motorkerékpárok, űrhajók, csengetős mozdonyok és vonatok, valamint törpeautók is.
A Zsigulinak is szállítottak
A firma sok termékét exportálták. Az egyik legnagyobb külföldi megrendelő természetesen a Szovjetunió volt, ahová évi háromszázezer darab Zsiguli-gépkocsizárat szállítottak, de jutott Elzett zár és lakat az arab országokba, Németországba és Angliába is.
A Fémlemezipari Műveket a szocializmusban oly gyakori átszervezési hullám nyomán 1984-ben feloszlatták - ekkor vette fel a Váci úti üzem az Elzett Zár- és Lakatgyár nevet. A sátoraljaújhelyi üzem Elzett-Certa, a soproni Elzett Sopron néven önállósult. A hazai zár- és lakatpiac mintegy nyolcvan százalékát birtokló, 1991-ben részvénytársasággá alakult firma privatizációjára 1995-ben került sor, amelynek során a részvények majdnem kétharmadát az Angyalföldi Vagyonkezelő Rt. által vezetett konzorcium szerezte meg.
Soproni vargabetű
A soproni leányvállalatra 1945-ben a Szovjetunió tette rá a kezét, s azt csak 1952-ben adták át a magyar államnak. A magában működő üzemet 1958-ban csapták hozzá a budapesti Elzett Vasárugyárhoz. Ezt követően - a Fémlemezipari Művek és az Elzett Vasárugyár 1965. évi egyesítése során - a "szocialista holdinghoz" csatolták a soproni Tűgyárat és a lövői Késgyárat is. Az átszervezett vállalat Elzett Művek Soproni Gyáraként folytatta tevékenységét.
A rendszerváltás előtt négy esztendővel egy átszervezés nyomán a firma ismét önálló lett, és márkanevét megtartva Elzett Zár- és Vasalatárugyár néven működött tovább. A 70-es, 80-as években a profil letisztult, illetve kismértékben átalakult. Az elsődleges szegmens továbbra is a zár-, illetve ajtó- és ablakvasalás maradt.
A 80-as évek közepén jelentős előrelépés történt, miután a német ROTO cégtől megvásárolt licenc alapján beindult a korszerű ablak-, illetve ajtóvasalat gyártás.
A rendszerváltást követő vállalatprivatizációk idején, 1991-ben a cég fele-fele arányban a ROTO Frank AG. és a francia Securidev Goupes S.
F. P. I. tulajdonába került. 1996. január 1-től a zárgyártást a Sécuridev
csoport kizárólagos tulajdonában lévő Euro-Elzett Kft. viszi tovább.
Lázin Miklós András
Menedzsment Fórum
