Egyesült millió literek
Egyesült millió literek
A világháború kitörése előtt a négy fővárosi cég vajtermelésének együttes értéke négy-, a tejé hat-, míg a tejszíné másfél-kétmillió aranykoronát tett ki. Ugyanekkor tájt a napi átlagos budapesti felhozatal negyedmillió liter körül ingadozott - ám ez a mennyiség még mindig 60-80 ezer literrel alatta maradt a valós igényeknek. Ekkor egy liter tejért húsz-negyven fillért kellett letenni az asztalra. A vaj - nagyjából harmincöt dekagrammos - csomagja kissé drágább volt: ezért huszonöt-negyven fillért kértek.
1916-ra a korábbi évi 100-115 millió literes forgalom a Riskák, Cucuk, Bojtosok és Tarkák fogyása miatt 46-48 millió literre apadt. Közben számos apró cég bedobta a törülközőt. A negatív folyamatokat látva a Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet és a Központi Tejcsarnok Rt. Budapesti Központi Általános Tejcsarnok Rt. néven egyesült.
Az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ megalakulása után épült fel Budapest második legmodernebb tejüzeme a mai Bartók Béla úton. Az innen kikerülő termékeket jórészt teherautókon vitték az apró boltokba és tejcsarnokokba, ahonnan a kifutófiúk juttatták el a vevőknek. Ekkortájt lendült föl a joghurt forgalma is, mellyel először kísérleti jelleggel kezdtek foglalkozni a vállalatnál. Utóbb kiderült, a tápláló nedű után akkora a kereslet, hogy érdemes volt külön üzemrészt létesíteni rá.
A jól menő vállalatot a háborús pusztítások tették tönkre. Mikor a harcok lecsendesedtek, csak kiégett romok várták a dolgozókat. S mikor nagyjából ismét talpra állt a cég, elvitte az állam az egészet...
Lázin Miklós AndrásMenedzsment Fórum