Tejből lett a haszon

Történelem

2006. május 13. 07:31

Tejben az igazság. Akár az ismert mondás – mely a fehér ital helyett a bort emlegeti – kifordítását is ráhúzhatnánk utólag néhány budapesti vállalkozó ötletére, mellyel 1883-ban létrehozták a Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezetet. Az ötvenegy taggal és 1.713 tehénnel indult firmát rövidesen Európa legjobbjai között emlegették. Az mfor.hu Mesél a múlt sorozata ezúttal a hazai tejipar régmúltjába nyújt bepillantást.

Egyesült millió literek

Egyesült millió literek

A világháború kitörése előtt a négy fővárosi cég vajtermelésének együttes értéke négy-, a tejé hat-, míg a tejszíné másfél-kétmillió aranykoronát tett ki. Ugyanekkor tájt a napi átlagos budapesti felhozatal negyedmillió liter körül ingadozott - ám ez a mennyiség még mindig 60-80 ezer literrel alatta maradt a valós igényeknek. Ekkor egy liter tejért húsz-negyven fillért kellett letenni az asztalra. A vaj - nagyjából harmincöt dekagrammos - csomagja kissé drágább volt: ezért huszonöt-negyven fillért kértek.

1916-ra a korábbi évi 100-115 millió literes forgalom a Riskák, Cucuk, Bojtosok és Tarkák fogyása miatt 46-48 millió literre apadt. Közben számos apró cég bedobta a törülközőt. A negatív folyamatokat látva a Budapesti Központi Tejcsarnok Szövetkezet és a Központi Tejcsarnok Rt. Budapesti Központi Általános Tejcsarnok Rt. néven egyesült.

Az Országos Magyar Tejszövetkezeti Központ megalakulása után épült fel Budapest második legmodernebb tejüzeme a mai Bartók Béla úton. Az innen kikerülő termékeket jórészt teherautókon vitték az apró boltokba és tejcsarnokokba, ahonnan a kifutófiúk juttatták el a vevőknek. Ekkortájt lendült föl a joghurt forgalma is, mellyel először kísérleti jelleggel kezdtek foglalkozni a vállalatnál. Utóbb kiderült, a tápláló nedű után akkora a kereslet, hogy érdemes volt külön üzemrészt létesíteni rá.

A jól menő vállalatot a háborús pusztítások tették tönkre. Mikor a harcok lecsendesedtek, csak kiégett romok várták a dolgozókat. S mikor nagyjából ismét talpra állt a cég, elvitte az állam az egészet...

Lázin Miklós András

Menedzsment Fórum

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Petőfi Sándor gasztronómiába bugyolálva

Amit mindnyájan tudunk - bár nem biztos, hogy 2024-ben is – hogy a nemzet költője, a forradalmár, a nemzeti hős 1823. január 1-jén Kiskőrösön született, Petrovics Sándor néven. Rövid élete alatt közel ezer verset írt, ebből nyolcszázötven maradt az utókorra, és az ismertebbeket sok más nyelvre lefordították.

Nagy Imre híres rádióbeszédét mindenki félreértette, és sokan az életükkel fizettek ezért - Klasszis podcast

Hatvanhét éve ezen a napon indult meg a szovjet csapatok támadása az 1956-os forradalom leverésére. Nagy Imre elhibázott beszéde is hozzájárult, hogy sokan a hősies, de reménytelen harcot választották. De mit akartak a fegyveres forradalmárok, kik voltak ők és miért hamis a híres orosz tankönyv által róluk festett kép? Miért menekül Orbán Viktor mostanában vidékre október 23-án és hogyan alakul a NER viszonya a forradalomhoz? Eörsi László történésszel ezekről is beszélgetett munkatársunk, Litván Dániel.

A pákozdi Katonai Emlékpark kerül az újabb emlékérmére. Fotó: MNB

Új forintérme érkezik a jövő héten, a pákozdi csata emlékére

A jövő héten folytatódik a Magyar Nemzeti Bank idei emlékérme-kibocsátási sorozata. Ezúttal a pákozdi Katonai Emlékpark kap érmét.

És még mindig atlétikai vb: mi köze van a tinónak a dobogósok érmeihez?

Nemcsak a szakirányú gyűjtők, hanem az emberek is általában odafigyelnek, amikor a Magyar Nemzeti Bank (MNB) időről időre egy-egy értékes érmét bocsát ki – természetesen a Magyar Pénzverő közbejöttével. Az ilyen pénzek nem kerülnek közforgalomba, meghatározott, zárt példányszámban lehet hozzájuk férni, s nemcsak numizmatikai, hanem esztétikai értékük is van, de még anyagilag kifejezhető értékük is: többnyire nagy, valódi pénzben kifejezhető összeget kell értük kiadni. Már aki meg szeretne szerezni egy (vagy akár több) példányt belőlük.

Hunnia non stipendit

Vagyis: Magyarország nem fizetissimus. Jegyzet.

Tudta, hogy a szkíták is hungarikumok?

Ez az a valami, amiből jónéhány létezik, és amelyből az EU is elismert, befogadott olyan magyar jellegzetességeket, amelyek máshol nem találhatók, legfeljebb hasonlók, másolatok, vagy jobb-rosszabb utánzatok. Mindenesetre a védettség megnehezíti a hamisítást, de az utánzást nem. Hungarikum lehet étel, ital, kulturális jellegzetesség, vagy mű (mondjuk a magyar népmese, népdal), állatok, növények, feltalálók találmányai, sportteljesítmények (például tornában a Magyar vándor – ami nem azért nagybetűs népnév, mert nálunk is bevezették az angol módit, hanem mert „feltalálója”, kivitelezője és első bemutatója: Magyar Zoltán, olimpiai bajnokunk). A hungarikumokat bemutató sorozatunk újabb cikkében a Magyarszkítáknak jártunk utána.

Az nem kutató, aki nem tiszteli az elődjei munkáját

Interjú Prof. Dr. habil. Révész Lászlóval, aki a Szegedi Tudományegyetem Régészeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, régész, muzeológus, az MTA doktora és a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa.

Az összetartozásról szónokoltak ma a magyar politikusok és egyházi vezetők

Trianon évfordulója kapcsán.

Hitler nyomdokain járva mentenék meg az autóiparukat a németek

Nem új ötlet a szintetikus üzemanyag, a Harmadik Birodalom rengeteget gyártott belőle, másként már jóval hamarabb véget ért volna a második világháború. De érdemes lehet most a nácik nyomdokaira lépni a németeknek?

Tényleg lenne párhuzam a fehérterror, a nyilas rémuralom és az 1956-os „ellenforradalom” között?

Kedd este folytatódott a CEU-n Ungváry Krisztián 12 alkalmas előadás-sorozata a 19-20. századi magyar történelem vitatott kérdéseiről. Ez alkalommal az 1956-os forradalom és szabadságharc különféle interpretációi kerültek terítékre.