2016. december 22. 08:25

A kormánybarát vállalkozók térhódítása ugyan nem idén kezdődött a magyar médiában, de az év végére számos ellenzéki médiaterméket sikerült felvásárolni, vagy eltüntetni. Mfor.hu idén is cikksorozatban foglalja össze az év legfontosabb eseményeit, első anyagunk a hazai médiapiacról szól.

Új tulajdonos az origónál

Az idei év médiapiaci krónikájához érdemes 2015 decemberéig visszalépni, ekkor derült ki ugyanis, hogy az egyik legnagyobb internetes hazai portál tulajdonost vált. A korábbi másfél évtizedben a tulajdonos Magyar Telekom óriási összegeket ölt az origo.hu és annak társoldalainak felépítésébe, megszerzésére és működtetésébe, ám a vállalat nem igazán tudott nyereséget felmutatni. Így nem volt meglepő, hogy a piaci pletykák egy ideje arról szóltak, hogy vevőt keresnek az internetes cégcsoportra. Ráadásul a független portál szerkesztősége számos olyan történetet ásott elő, amelyek nem vetettek jó fényt az aktuális kormányzatra. Így a komoly állami megrendelésekre pályázó Telekomnak nem csak anyagi értelemben jelentett a médiacég púpot a hátán, hanem az egyéb érdekeltségek eredményeit is veszélyeztette.

Több vevőjelölt is volt, és a piaci elemzők szerint a 4 milliárd forint feletti összeg tisztességes ár volt a portálért. A vevő cég pedig az a New Wave volt, amely korábban a vs.hu portál tulajdonosaként vált ismertté. A cég mögött pedig a magyar sajtó folyamatosan Szemerey Tamást emlegette, aki Matolcsy György jegybankelnök unokatestvére. Az első hónapokban mindenesetre egy finom átmenet volt, hiszen a stáb jelentős része a helyén maradt, és a tartalomban sem lehetett radikális változást észlelni. Később aztán a politikai üzenetek továbbításában, és a politikai ellenfelekkel való leszámolában is komoly szerepet vállalt a portál.

Elhallgat a Class FM

Az idén februárra jutott az első komoly hír. Ekkor derült ki, hogy a Class FM engedélyét nem biztos, hogy automatikusan meghosszabbítják. Rádió persze maga is egy szimbolikus alakja a magyar médiapiaci háborúknak, hiszen az egykori Danubius Rádió frekvenciáján szólt, azóta, hogy 2009-ben a szocialista és fideszes politikusok alkuját követően az akkori pályázaton „kigolyózták” a Sláger Rádiót és a Danubiust, amelyek helyét a viszonylag gyorsan elvérző szocialistákhoz köthető Neo FM és a Class FM vette át. Az egykori kormánybarát kereskedelmi rádió azt követően vált kegyvesztetté, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és régi harcostársa Simicska Lajos 2015 februárjában összerúgta a port. A Class frekvenciaengedélye 7 évre szólt, amelyet a jogszabályok alapján egyszeri alkalomomal, kérelemre öt évre megújítható, de a médiatörvény szerint ez nem (volt) kötelező. A sajtóhíroek arról szóltak az év elején, hogy a Médiatanácsnál komolyan lattba esik a mérlegelés során, hogy a rádió milyen súlyú és számú törvényszegéseket követ(ett) el. Az évekig komoly probléma nélkül üzemelő rádió februártól a vizsgálatok kereszttüzébe került, és elsősorban a Morning Show miatt számos figyelmeztetést és büntetést is kapott. Hozzá kell tenni, hogy volt olyan eset is, amikor korántsem mondvacsinált ügyről volt szó, hanem komoly társadalmi felháborodást kiváltó esetről.

Márciusban a piac egy része már meg volt róla győződve, hogy az NMHH megtagadja majd a frekvencia meghosszabbítását. Vélhetőleg Simicska Lajosék is így látták, hiszen a Class FM-et májusban eladták. A Sláger Rádió Zrt. és a Marquard Media Hungary szerezte meg az Advenio száz százalékos tulajdonrészét. A Sláger részéről Michael McNutt, az igazgatóságának elnöke elmondta, hogy tisztában vannak azzal, az országos frekvencia novemberben lejár, de (akkor még) erősen bíztak a folytatásban. McNutt-éknak végül nem sikerült eredményt elérniük, a Médiahatóság elvette a frekvenciát, és új pályázatot fog majd kiírni. A vezető ezzel jó eséllyel a harmadik olyan országos kereskedelmi rádióban lesz tulajdonos, illetve vezető, amely eltűnik a színről, hiszen a fent említett Sláger és a Danubiusban is érdekelt volt.

Egyelőre azt sem lehet tudni mikor lesz bármi ismét a 103,3-as frekvencián. Ugyanis csak a Class FM-et működtető cég és a NMHH Médiatanácsa közötti per lezárulta után indíthatják el a pályázati eljárást a frekvencia hasznosítására. A Class esetében ráadásul a búcsú is elég keserűre sikeredett, hiszen a csatorna egyik legfontosabb arcával, Sebestyén Balázzsal sikerült összerúgnia a port Michael McNutt-nak. A történet után a Morning Show csapata nem sokat várt, gyorsan leszerződtek Andy Vajnához. December 5-től ugyanis a Rádió 1-en ébreszti a hallgatókat Sebestyén Balázs, Vadon Jani és Rákóczi Feri.

Átalakul a TV2, megindul a terjeszkedés a kábeltévés piacon

Andy Vajna és a TV2 vezetőjének szerződtetett (egykori RTL-vezér) Dirk Gerkens korábban azt mondta hogy idő kell, míg felrázzák a médiacéget, és 2016-ra ígért komoly változásokat. A csoport zászlóshajója azonban az év első felében úgy tűnt, hogy léket kapott. A "politikai tisztként" funkcionáló hírigazgató, Kökény-Szalai Vivien érkezése után mondhatnánk komoly jövés-menés alakult ki, ám ebből csak a menés állja meg a helyét. Számos régi kolléga távozott (vagy önként vagy mert elküldték) a csatornától. A közönség számára ugyan az ismert képernyős arcok változása jelentett kapaszkodót, ám legalább ekkora érvágás volt, hogy a szerkesztők, illetve a technikai stáb tagjai közül is sokan váltottak. Egy részüket persze pótolták végletekig lojális emberekkel, de ők inkább az általában minimális nézőt elérő köztévés produkcióktól, vagy kisebb kábelcsatornáktól (Hír TV, Echo TV) érkeztek.

A TV2 réges-régen szebb napokat látott hírműsoraiban pedig már nem csak bűnügyi, bulvár és kétfejű borjúkról szóló hírek kerültek, hanem legócskább revolver újságírás is helyet követelt magának a kormány ellenfeleit lejárató anyagokkal. Más kérdés, hogy volt rá precedens, hogy a csatornát a Médiahatóság is megbüntette az inkorrekt ténykedése miatt.

Nem meglepő, hogy viszonylag kevés fajsúlyos szereplő választotta a csatornát, igaz meg tudtak tartani több fontos képernyőst, így Till Attilát, Hajós Andrást, Liptai Klaudiát, vagy éppen Majkát, Friderikusz Sándor viszont távozott a csatornától. Érkezőknél nagy névnek csak a korábban az RTL Klubon magazinműsorokban szereplő Gönczi Gábor, illetve a Fidesz hatalomra kerülését követően több évig külföldön élő Palik házaspár hölgy tagja, Marsi Anikó számított. A műsorstruktúrát őszre alakították át jelentősen, ám a hétköznapokra szánd nagy durranás, a Star Academy kapitális baklövésnek bizonyult. A tehetségkutató-valóság show öszvér óriási összegbe, piaci pletykák szerint 1,5 milliárd forintba került, ám kis túlzással senkit nem érdekelt.

Sokkal sikeresebb volt a vállalat a vertikális terjeszkedésben. Még májusban jelentették be, hogy 9 új csatornát kíván indítani a TV2 Csoport. Az új csatornák a szappanoperák, a sorozatok, filmek, a gasztronómia, a sport, az életmód és a zene területén is kínálnak dedikált tartalmat, de indított a vállalat gyerekcsatornát is. Ezek hónapról hónapra startoltak el, néhány csatorna komolyabb figyelmet is kapott, így például a Mozi+ az indulásakor igen látványos, több százalékos közönségarányt is elért főműsoridőben. Felhördülést keltett, amikor a csoport sportcsatornája, a Spíler TV megszerezte az angol elsőosztályú labdarúgó bajnokság, a Premier League meccseinek közvetítési jogait.

A kurrens tartalmat kínáló csatornák iránti igény érthető, ezek farvizén persze a gyengébb adók is bekerültek a szolgáltatók kínálatába. Ez azonban nem volt mindenhol egyszerű, hiszen erre hivatkozva próbálta eltüntetni a Telekom kábelszolgáltató cége a National Geographic, a Fox csatornáit a kínálatából. A Telekom arra hivatkozott, hogy nem tudtak megegyezni, a bejelentés és médiavisszhang miatt viszont a felek hirtelen rugalmasak lettek, és januártól továbbra is nézhetőek lesznek ezek a csatornák.

Pénz, pénz, pénz - persze állami

A 2015-ben kegyvesztetté vált Simicska Lajos fejlesztette tökélyre az állami pénzek „kicsatornázását”, hiszen az érdekeltségébe tartozó médiacégek 2010-től több tízmilliárdos nagyságrendben jutottak ilyen hirdetési büdzsékhez. Így, miközben a hazai médiapiac szereplői közül sokan kivéreztek, a vállalkozó médiabirodalma kisgömbőcként hízott. A sajtóban csak G-napként emlegetett látványos összeveszést követően, ha nem is záródtak el azonnal a pénzcsapok, jelentős részben más irányba lettek átterelve.

A TV2 számára létszükség volt, hogy folyamatosan kitömjék állami hirdetésekkel, de a Magyar Idők néven futó pártlapnak is negyed akkora stábbal kellene dolgozni, ha nem kapnának "rendszeres apanázst". Hasonló a helyzet az online piacon az origóval, a 888.hu-val vagy éppen a Pesti srácokkal, amelyek mára az ellenzéki politikusokat lejárató - időnként hamis – anyagokat szépen átforgatják egymás között. Ehhez a forrásmegosztáshoz csatlakozott a május elején a Metropol konkurenseként indított Lokál, amely a BKV döntésnek köszönhetően előbb a tömegközlekedési cég területein lett egyeduralkodó, majd június közepén a Simicska Lajoshoz köthető ingyenes napilap végérvényesen megszűnt.

Az állami cégek, és a kormány különböző programjait, vagy éppen az október 2-án tartott kvótanépszavazás elképesztő hirdetési pénzei kerültek a baráti médiatermékekhez. Az pedig hab a tortán, hogy a tűzhöz közel álló vállalkozók, legyen szó a sajtó szerint Szíjjártó Péterrel jó kapcsolatot ápoló Kuna Tibor cégei (Young & Partners, Trinity Communications), illetve a csak Rogán Antal szomszédjaként aposztrofált Csetényi Csaba vállalkozásai (Network 360, Affiliate Network) tervezik és vásárolják a médiafelületeket, amellyel ők is igen jól járnak.

De az állami hirdetések mellett persze más forrásokat is sikerült megmozgatni. A kormány közeli vállalkozók óriási összegű hiteleket kaptak állami tulajdonú pénzintézetektől, így az MFB-től és az Exim Banktól is. A médiapiaci terjeszkedést, az akvizíciókat jórészt ilyen forrásokból valósították meg.

Bár összegszerűen messze nem a legnagyobb "falat" volt, ám jókora meghökkenést keltett, amikor kiderült, hogy az MNB által létrehozott alapítványok is jelentős összegeket adtak a kormányhoz közel állóknak. Így kapott a vs.hu kiadója a New Wave és a TV2 is hatalmas összegeket.

Év végi nagybevásárlás a Népszabadság leradírozása után

A nagybevásárlás idén is az év végére maradt, igaz ezúttal több tranzakció is megvalósult. Persze ezeknek is megvolt a maguk furcsa koreográfiája. A legdurvább történet október 8-án gazdasági okokra hivatkozva felfüggesztették a Népszabadság kiadását, és az online kiadást is azonnal lekapcsolták. Akkor már hetek óta arról szóltak a pletykák, hogy Mészáros Lőrinc valamelyik cége lehet a Mediaworks új tulajdonosa. A Népszabadság bezárást azonban még az a Heinrich Pecina indokolta gazdasági okokkal, akit a Ringier-Axel Springer egyesülést követően "körön kívül került lapokat" összefogó Mediaworks tulajdonosaként egyesek Spéder Zoltán strómanjaként emlegettek. A Népszabadság kapcsán a metódus is finoman szólva érdekes és etikátlan volt, hiszen azáltal, hogy nem egyszerűen megszüntették az újságot, hanem csak felfüggesztettek, így a szerkesztőség tagjai nem tudtak gyorsan új lapot alapítani. Heteken belül kiderült az is, hogy a tőzsdén is forgó Opimus Press vette meg a Mediaworks Hungary Zrt-t. A vásárló vállalkozásban Mészáros Lőrincnek nincs tulajdonrésze, így az a korábbi pletyka, hogy ő áll a felvásárlás mögött, nem helytálló, ugyanakkor a felcsúti polgármester és az Opimus tulajdonosai között van kapcsolat. A Mediaworks eladásakor Pecina még azzal indokolta a választását, hogy az Opimusnál látja esélyét a lap újraindítását. Ugyan ennek akkor már kevesen hittek, és valóban, még idén meghozta a döntést az új tulajdonos: nem indítja újra a lapot, a nol.hu pedig archívumként lett újra elérhető.

Persze a Puskás Akadémia elnöke és Orbán Viktor barátja sem maradt ki végül a médiapiacból, hiszen felvásárolta az Echo TV-t.  A lépést szinte biztosan nem az motiválhatta, hogy a korábbi tulajdonos, Széles Gábor nem lenne kellően lojális a kormányhoz. Sokkal inkább az lehet a háttérben, hogy a leharcolt brand és a gyenge tartalom nem segíti a kormány kommunikációs szándékait, és kellett egy olyan tőkeerős tulajdonos, akinek a lehetősége és a szándéka is megvan a csatorna felpörgetésére.

A nagy osztozkodás közepette csak apró morzsának tűnik, az elsősorban a presztízse miatt értékes Figyelő, amely szintén az év végén cserélt gazdát. A hetilap új tulajdonosa Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója lett.

Nagy kérdés, hogy a bulvárlapok piacán mi fog történni, december elsején elstartolt a korábban csak online megjelenő Ripost nyomtatott kiadványa is. Könnyen lehet, hogyha rövid időn belül nem tudnak a lapnál magas példányszámokat produkálni, akkor igaz lesz az a pletyka, amely szerint a Borsra is szemet vethettek a kormánybarát vállalkozók. A bulvárlap kiadója, a Lapcomot egyébként a két legnagyobb megyei újságot is a kezében tartja, a Dél-Magyarországot és a Kisalföldet. A Mediaworks megvásárlásakor az egyik érv az volt, hogy a kormány a megyei lapokat szeretné kontrollálni (ebből a Pannon Lapok Társaságának felvásárlása után 12 megyei és egy városi lap van az óriásira nőtt kiadó kezében), így ezen logika alapján a Bors kiadójának megvásárlása is logikus lépés lenne, ahogy az osztrák kézben levő Russmedia (3 megyei lap tulajdonosa) eladásáról is szólnak már sajtóhírek.

mfor.hu

Az Ön bizalma a mi tőkénk

Az mfor.hu hiteles, megbízható és egyedi információt kínál, most, a válság alatt, és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes hírekkel es elemzésekkel segítjük a mindennapi tájékozódást, a gazdasági döntéseket. Ez rengeteg időt, utánajárást, ellenőrzést igényel, ami sok pénzbe is kerül - ezért kérjük az Ön segítségét. Kérjük, TÁMOGASSA a független, tényeken alapuló minőségi újságírást, a klasszikus független angolszász újságírói hagyomány folytatását, ahol a tények és a vélemények nem keverednek.