2001. augusztus 15. 11:00

A korábbi trenddel ellentétben az idén az első fél évben nem képződött külkereskedelmi többlet a bérmunkában. Ez elsősorban a kivitel megtorpanásának köszönhető, aminek az okai egyelőre nem világosak. A bérmunkával korrigált adatok szerint egyelőre nincs szó külső egyensúlyromlásról.

Az első fél év során az ország bérmunkaegyenlege negatív volt. A korábbi esztendőkben a 12 hónap alatt viszonylag egyenletesen halmozódott fel az 500--700 millió euró közötti többlet, tavaly például az első hat hónapban 308 millió eurós szufficit keletkezett a "bérmunkamérlegben". Az idén ugyanezen időszak alatt a Magyar Nemzeti Bank számításai szerint 4,3 millió euró hiány halmozódott fel. Már az első három hónap is a szokásosnál gyengébb eredményt hozott, a második negyedévben azonban kifejezetten rossz adatokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal.

A január--júniusi időszakban a bérmunkához kötődő export mindössze 4,4 százalékkal nőtt, eközben az import 17,7 százalékkal bővült. Az egymástól elszakadó kiviteli és behozatali dinamika -- a tevékenység jellege folytán - meglehetősen szokatlan jelenség (lásd keretes írásunkat). A hirtelen megugró bérmunkaimport minden bizonnyal előbb-utóbb a kiviteli oldalon is megjelenik, bár a késlekedés oka nem világos -- mondja Nagy Márton, az ING Vagyonkezelő elemzője. Az kevéssé valószínű, hogy a bérmunkához behozott anyag hazánkban maradna, hiszen ehhez a tulajdonosnak nem fűződik érdeke.

Sok szakértő egyébként a Magyarországon történő bérmunkáztatási tevékenység visszaszorulására számít. Ennek az az oka, hogy a döntésben kizárólag a bérköltségek játszanak szerepet. Az euróban mért bérköltség pedig május óta -- a forint felértékelődésének következtében -- 8-10 százalékkal emelkedett.

A második negyedév rossz adatai azonban minden bizonnyal még nem a bérmunkáztatás megszüntetését jelzik. Az ugyanis az aktív bérmunkaanyag behozatalának csökkenésében jelentkezne először, és a megmunkálás időigényének függvényében 1-3 hónappal később látszódna a kiviteli számokban.

A bérmunka gyenge teljesítménye egy érdekes jelenségre is rávilágít: a hagyományos külkereskedelmi termékforgalom tekintetében az első fél évben nemhogy romlás, hanem kismértékű javulás is megfigyelhető. Az idei 2002 millió eurós deficittel szemben ugyanis 2000-ben 2061 milliós hiány keletkezett. (Még szemléletesebb példa arra, hogy a külső egyensúly egyelőre nem romlik, hogy a külkereskedelmi mérleg fizetési mérlegben is szereplő tételeinek 1,25 milliárd dollár deficitje mintegy 300 millióval kisebb, mint tavaly ilyenkor -- mondja Nagy. Igaz -- figyelmeztet az elemző --, a két mérleg közötti összefüggések a mai napig feltérképezetlenek.)

A bérmunka trendjében beálló változások a GDP-re is kihatnak. A bérmunkaexport megtorpanása nem rontotta a tevékenység hozzáadott értékét, a bruttó hazai termék statisztikájába viszont -- a bérmunkával történő korrekció után -- nagyobb export- és kisebb importdinamika kerül. Kismértékű cserearány-javulással számolva GDP-alapon akár 2 százalékos is lehet a bővülési ütemek közötti különbség a kivitel javára -- mondja Nagy.

Bérmunkának nevezi a statisztika azt a tevékenységet, amikor egy tulajdonos más országban végeztet el megmunkálási, összeszerelési tevékenységet. Ezek a termékek feldolgozott formában visszakerülnek a tulajdonoshoz. Magyar szempontból "aktív" a bérmunka, ha hazánkban történik az anyagmegmunkálás. Amennyiben magyar tulajdonos végeztet ilyen munkát külföldön, passzív bérmunkáról beszélünk. Nálunk az előbbi ügylettípus nagyságrendekkel nagyobb értéket képvisel. A bérmunka a külkereskedelmi mérlegben is szerepel -- az utóbbi évek tapasztalatai alapján jelentősen (akár 15-20 százalékkal is) csökkenti a hiány mértékét.