2001. december 12. 11:00

Noha a nemzeti számviteli szabályok világszerte egyre inkább igazodnak a Nemzetközi Számviteli Standardokhoz (IAS), a fejlődés felemás - derül ki a világ hét vezető könyvvizsgáló cégének ma közzétett nemzetközi felméréséből.

A sokféle, egymástól és az IAS-től is különböző helyi szabályozások elavulttá válnak - mondta a projekt magyarországi felelőse, Boros Judit. A KPMG szakértője hangsúlyozta, hogy a kormányoknak, az üzleti élet, illetve a könyvvizsgáló szakma vezetőinek erősíteniük kell együttműködésüket, hogy a lehető leghamarabb megteremtsék az univerzális számviteli nyelvet. Ugyanakkor a felmérés azt is bizonyítja, hogy a pénzügyi információk felhasználóinak minden esetben meg kell vizsgálniuk, hogy a kérdéses pénzügyi jelentés a nemzeti normák, vagy az IAS szerint készült-e.

Magyarországon előrelépést jelent a januártól érvényes új számviteli törvény, amely megszüntetett számos - a hasonló tavalyi felmérés által még kifogásolt - eltérést a magyar és nemzetközi normák között. Ugyanakkor megkezdődött a magyar számviteli normák rendszerének kidolgozása is. Boros szerint bíztató, hogy - az Európai Unió konvergencia-törekvéseihez hasonlóan - hazánkban is mind többen szorgalmazzák, hogy a nemzeti standardokat az IAS elveire építsék.

Boros Judit arra is felhívta a figyelmet, hogy az írott szabályok egységesítése alapvető, de nem elégséges: a jobb összehasonlíthatóság csak akkor eredményez ténylegesen magasabb szintű számviteli gyakorlatot, ha az írott szabályokat pontosan betartják és betartatják. A pénzügyi jelentések színvonalának emeléséhez, együttműködésre van szükség a kormányok, az üzleti élet vezetői, és a könyvvizsgálat szakemberei között, és fejleszteni kell a szakmai, oktatási és szabályalkotási infrastruktúrát is.


A GAAP 2001 című nemzetközi felmérést az Andersen, a BDO, a Deloitte Touche Tohmatsu, az Ernst & Young, a Grant Thornton, a KPMG és a PricewaterhouseCoopers közösen készítette. A nagy audit cégek másodszor adnak ki közös jelentést: a világ 62 országában több száz partner és menedzser vett részt a munkában. A felmérésben szereplő államokat - köztük Magyarországot - gazdasági súlyuk és teljesítményük alapján választották ki. A tanulmány a számvitel 80 legfontosabb területét vizsgálja (köztük a kiegészítő mellékletekre vonatkozó néhány követelményt is), és a 2001 decemberében hatályos normák alapján országonként felsorol olyan példákat, amelyekben a helyi szabályozás nem engedi, illetve nem kívánja meg a Nemzetközi Számviteli Standardok értékelési elveinek alkalmazását. (A felmérés elsősorban a tőzsdei cégek konszolidált beszámolóira összpontosít.) A jelentés elemzi a tavalyi felmérés óta az egyes országokban hozott változásokat, illetve a konvergencia érdekében tervezett jövőbeni lépéseket is. (A teljes szöveg elérhető a www.ifad.net címen.)