Hazánkban még viszonylag kevés az olyan munkahely, ahol odafigyelnek az úgynevezett LMBT (leszbikus, meleg, biszexuális és transznemű) csoportba tartozó emberek beilleszkedésére. Bár léteznek jó példák, a többségre nem jellemző az elfogadó hozzáállás és közeg.
Ritka ellenpélda az IBM hazai vállalata, ahol tavaly megalakult az LMBT dolgozói csoport. Az informatikai cég egyébként hagyományosan mindenféle „más” csoportra érzékeny. Külföldön már léteztek hasonló szervezetek, innen vették a magyarországi dolgozók az ötletet az itthoni megvalósításra. Egyebek között ennek is köszönhette a vállalat, hogy 2007-ben megkapta a Befogadó Munkahely díjat.
Mohácsi Péter, a hazai társaság HR igazgatója a Háttér Társaság csütörtöki kerekasztal-beszélgetésén elmondta: számukra teljesen természetes, az alkotmányból eredeztethető dolog, hogy a munkavállalókat nem faj, bőrszín vagy szexuális orientáció alapján ítélik meg. Ugyanakkor sajnos ma még nagyon sok vállalatnál probléma, hogy nem eszerint bánnak a kollégákkal.
A befogadó légkör megteremtéséhez szükség van a dolgozók oktatására és felvilágosítására, ami nyilván valamennyi plusz energiát igényel, mégis mindez megéri a cégeknek, hiszen mindennek gazdasági előnye is van: egy ilyen vállalatnál kisebb a fluktuáció és megnő a munkavégzés hatékonysága.
Egy nyitott vezető sokat segíthet
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a sokszínűség megvalósításához egy munkahelyen elengedhetetlen egy nyitott, erre fogékony vezető. A Vasutasok Szakszervezeténél (a MÁV Regionális Humánszolgáltató Központjánál) tevékenykedő Herczegh Mária szerint elsősorban az ő szemléletformálásukkal lehet előrelépést tenni ebben az ügyben, és minél több vállalatnál ösztönözni az ilyen közeg kialakítását.
A helyzetet ronthatja, hogy a legtöbb esetben nagyon nehéz bizonyítani, ha egy meleg embert megkülönböztetés ér például egy állásinterjún. A vállalatok ugyanis ilyenkor a legtöbb esetben azzal védekeznek, hogy az illető nem mássága miatt, hanem képességei alapján nem nyert felvételt.
Demeter Judit, az Egyenlő Bánásmód Hatóság elnöke szerint a legjobb megoldás ebben az esetben, ha magnót visz a jelentkező az interjúra, hiszen ehhez mindenkinek joga van. Ha ez nem történt meg, a legjobb egy emlékeztető emailt írni a következő szöveggel: "remélem megfeleltem az állásinterjún, és a másságom nem akadályozza meg a felvételemet". Abban az esetben, ha a cég válaszlevelében elismeri, hogy emiatt nem szándékozik foglalkoztatni az illetőt, már nyert ügye van.
Sok meleg nem meri még vállalni a nyilvánosságot
Az is problémaként merül fel, hogy a munkavállalók többsége nem ismeri jogait (egy felmérés szerint a dolgozók csupán 31 százaléka van tisztában velük). Ráadásul a meleg jogi ügyek sokszor nem mennek el végig, mert ezek az emberek sok esetben félnek a nyilvánosságtól, illetve attól, hogy kiderül az olykor a családjuk előtt is féltve őrzött titkuk.
Sokat mondó adat az is, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóság eddig 2200 ügyet vizsgált, amiből csak hat érintett melegeket, de ebből is hármat visszavontak.
A megoldás az lehet, ha az elfogadás szemléletét erősítjük – vélte Koltai Luca, a Fővárosi Esélyegyenlőségi Módszertani Iroda vezetője. Hozzátette: "ha a tolerancia nincs meg a bölcsődében, akkor nem lesz meg a munkahelyeken sem". Vagyis minél korábban kell elkezdeni az oktatást és a szemléletformálást.
Kovács Zita
