Vagy elképesztően jó színész a kormányfő, Orbán Viktor, és a külügyminiszter Szijjártó Péter, vagy nagyon csúnyán megvezették őket Moszkvában. A magyar vezetők ugyanis az utolsó pillanatig komoly meggyőződéssel hangoztatták azt, hogy Vlagyimir Putyin nem készül háborúra. Amikor pedig megindult az orosz invázió, szemmel láthatólag lefagyott a magyar kormány. Ha kritikus dolog történik, akkor Orbán Viktor rendre az elsők között van a kormánytagok sorában, aki megszólal, ezúttal viszont csak csütörtök délután „adott életjelet”.
Ráadásul a háború kitörése után közvetlenül még olyan pletykák jelentek meg, hogy a magyar kormány akadályozza az oroszok elleni szankciókat. Igaz, ezt később nemcsak az Orbán-kabinet tagjai, hanem a történtek is cáfolták.
A hétvégére aztán a magyar külpolitika „reboot”-olt, és Orbán Viktorban a reálpolitikus énje kerekedett felül. Miután a nyugati világ nagyon gyorsan és nagyon határozottan elítélte az orosz agressziót, és egyértelműen Putyint és Moszkvát tette felelőssé a történtekért. Így jelen pillanatban Magyarország számára aligha van más opció, mint beállni a sorba, és megszavazni minden szankciót, reménykedve abban, hogy Németország sem akarja maga alatt vágni a fát. Amennyiben Berlin a német gazdaságnak legfájdalmasabb korlátozásokat blokkolja, akkor a szankciók következményei Magyarország számára is csak korlátozottak lesznek. Úgy tűnik, hogy a vasárnap délutánig meghozott döntések a számunkra is neuralgikusnak számító gázimportot nem érintették. Így egyes cégeket ugyan fájdalmasan érinthetik a szankciók, ám a magyar gazdaság számára összességében kezelhetőnek tűnik a helyzet.
Orosz külkereskedelem: erős hiány
A KSH a külkereskedelmi forgalmi adatokból ugyan az előzetes adatokat már közzétette, ám a részletes számok csak a következő napokban válnak ismerté. A magyar gazdasági szereplők tavaly egész évben 42 812 milliárd forint értékben exportáltak, míg a behozatal 41 949 milliárdot tett ki, így az egyenleg 863 milliárd forint pluszt mutatott. Az egyes országokra bontott számok csak novemberig ismertek, abból az derül ki, hogy az oroszok erős többletet értek el, azzal, hogy az első 11 hónapban Oroszországból 1,2 ezer milliárd forint értékben jöttek termékek, ezzel szemben csak 580 milliárd forint értékben vásároltak tőlünk. A különbözet abból adódik, hogy Magyarország jelentős mennyiségben vásárol gázt és olajat.
A 2021 őszén megkötött hosszútávú gázszerződés részletei nem ismertek, de feltételezhető, hogy annak felrúgása Moszkvának sem érdeke, így onnan a jövőben is évente 4,5 milliárd köbméter gáz fog évente érkezni.
Az ugyanakkor nagy kérdés, hogy az ezen túlmutató egymilliárd köbméterrel mi lesz, ami Orbán Viktor beszámolója szerint a február elején tartott moszkvai tárgyalás egyik pontja volt. Mindenesetre a 4,5 milliárd köbméter gáz is bőven lefedi a lakossági igényeket. Ráadásul feltételezhető, hogy az eszkalálódó válság miatt az EU igyekszik majd felgyorsítani a zöld átmenetet és csökkenteni az orosz gáztól való függőségi helyzet. Így nem elképzelhetetlen, hogy akár néhány éven belül a teljes hazai fogyasztást biztosítani fogja a szerződéses mennyiség.
A hétvégi hírek szerint, miután a gázkereskedelmet nem fogják „bántani”, a szakértők azt várják, hogy néhány orosz bank, amelyek ennek fizetéseit bonyolítják le, benne maradhat a SWIFT-rendszerben. Ez alapján egyébként az OTP Bank orosz leányvállalata aligha kap ilyen kedvezményt.
Sőt az is felmerül, hogy az uniós szankciókra, és számos orosz érdekeltség befagyasztására válaszul nem fogják-e a legnagyobb magyar pénzintézet orosz leányvállalatát is hasonlóval sújtani. A magyar bank még nem tette közzé a 2021-es éves számait (erre március 4-én, pénteken kerül sor - a szerk.), csak szeptember végével ismertek az adatok. Akkor azt láthattuk, hogy a társaság kötelékébe tartozó bankok összesen 359,5 milliárd forintnyi eredményt értek el, amiből 24 milliárdot hozott az orosz operáció. Ez vélhetőleg időlegesen biztosan ki fog esni, az OTP esetében a nagy kérdés inkább az, hogy a leányvállalata feletti rendelkezést meg tudja-e tartani. (Az orosz invázió előtt laptársunk, a Privátbankár.hu készített körképet a várható vállalati következményekről - Ha kitörne az orosz-ukrán háború az OTP-t és a Richtert is megüthetné)
A magyar bankcsoport nem csak az orosz részleg körüli bizonytalanság miatt aggódhat, de az ukrán leányvállalata is „lenullázhatja” magát. Nehéz elképzelni, hogy a háborús körülmények között üzemszerűen tudna ez a leány működni, arról nem beszélve, hogy a kintlévőségek visszafizetése biztosan kérdésessé válik. Mindezek miatt az ukrán leány által tavaly az első kilenc hónapban termelt 29 milliárd forintnyi bevétel kiesésével is számolni kell. Miután teljes a bizonytalanság, hogy a hiteladósok túlélik-e a háborút, ha elmenekültek, akkor visszatérnek-e az országba, a hitelek fedezetét jelentő ingatlanállománnyal mi lesz, stb., így emiatt az OTP vélhetőleg nagyon komoly céltartalékot lesz kénytelen elszámolni. A két leányvállalat esetén tehát a korábbi eredmény kiesésén túlmutató az, amennyit várhatóan bukni fog a társaság. Arról nem beszélve, hogy a háború miatt több régiós ország gazdasági teljesítménye is a vártnál gyengébben alakulhat, ami tovább ronthatja a bank jövedelmezőségét. Magyar szempontból tehát a háború egyik vesztese minden bizonnyal az OTP lesz.
Élelmiszer, gyógyszer
Ráadásul a társaság elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor nem csak a bank várhatóan romló eredménye miatt szomorkodhat. A Mészáros Lőrinc után második leggazdagabb magyarnak ugyanis jelentős élelmiszeripari és mezőgazdasági vállalatcsoportja is van, amelyeket ugyancsak érinthet a háború. Bár a krími régió annektálása után bevezetett élelmiszeripari embargó erősen visszavetette a magyar exportot, az utóbbi időszakban ismét nőtt az élelmiszerek- és az élőállat-termékcsoport. Ám most várhatóan ismét a szankciók áldozatául esik az élelmiszeripari exportunk.
Az exporttermékek közül egyébként a legfontosabb árucsoport a kivitel 48 százalékát kitevő feldolgozott termékeké. Ezen belül egyébként a vegyi áruk (gyógyszerek, gyógyszerkészítmények) teszik ki a legnagyobb arányt. Emiatt pedig az orosz és ukrán leányvállalattal is rendelkező Richter számára is fájó hatása lesz a háborúnak. A magyar gyógyszergyártó, ha valami csoda folytán nem veszítene piacot, akkor is komoly bevételkiesést könyvelhet majd el, hiszen a helyi devizán jelentős értékvesztést szenvedtek el, amit az exportőrnek kell lenyelni. (A Richter hétfőn délelőtt tart sajtótájékoztatót, melyen a negyedéves számokat ismertetik, ezen vélhetőleg a kilátásokról is beszélnek - szerk.)
A magyar autógyárak is izgulhatnak
A magyar külkereskedelmi adatokat vizsgálva azt láthatjuk, hogy a kivitelünknél a második legjelentősebb termékcsoportunk majdnem 40 százalékos részesedéssel a gépek és a szállítóeszközök. Ez is az a terület, ahol a németekkel együtt sírunk, együtt nevetünk, hiszen a legnagyobb márkák (Mercedes, BMW, Audi) erős piaci pozíciókkal rendelkeznek az orosz piacon, és az ottani igényeket részben a magyarországi egységek révén elégítik ki. Ráadásul a járműgyártás az utóbbi időben több sebből is vérzik, elég csak az immár egy éve a cégeknek folyamatos fejfájást okozó chiphiányt említeni.
Ugyanakkor laptársunk, a Privátbankár.hu a hétvégén írt arról, hogy a Volkswagen két németországi gyárában szünetelteti rövidebb ideig a termelést a háború miatt megszakadó beszállítói láncok miatt. A cikk szerint nemcsak az Ukrajnából és Oroszországból érkező alkatrészek okozhatnak egyébként fejfájást az autógyártóknak, hanem számos alapanyag miatt is aggódhatnak. Hiszen a napokban a járművek karosszériájához használt fémek kapcsán is aggodalmak alakultak ki. Ugyanis az alumínium jegyzése rekordot döntött, a nikkel ára több mint egy évtizedes rekordot ért el. A háttérben az áll, hogy Oroszország az egyik legnagyobb szállítója ezeknek a fémeknek, így a Putyin által indított háború tovább növelte az ellátási kockázatokat.
Ráadásul ezeken túl van még egy nagyon fontos ipari fém, amelynek szállítása átmenetileg könnyen szünetelhet. Oroszország látja el ugyanis palládiummal a világot, amely a katalizátorokhoz szükséges. A jelenlegi környezetvédelmi előírások mellett pedig a járművekben ez is egy nélkülözhetetlen alkatrész. Amennyiben az orosz szállítások akadoznának, esetleg teljesen leállnak, akkor az a járműgyártók számára is megoldhatatlan feladatot jelent majd.
Folyamatosan frissülő híreink a témában:
