Szóval nem gondoltuk volna, amikor a gasztronómnak nevezett moszkvai „csemegeüzletek” polcain a műanyag szegfű és a Lenin-szobor mellett csak magyar zöldborsós üveg árválkodott. Húst is árultak ott, de milyet: a marha bement a vágóhídra, kockákra vágták, aztán eladták, lutri volt, hogy a feje vagy a lába van-e benne.
Üzleti logikára nem lehetett bukkanni, mert az még nem létezett – a legtöbb termék árát már a gyárban rányomták a dobozra. Közben az édességboltok roskadásig voltak áruval, a kulinárijákban pedig egymásra halmozva várták a vevőket a díszes dobozban kínált torták. Amit viszont kapni lehetett, az valódi volt, a műanyagok és adalékanyagok még nem jutottak el az oroszországi rendszerváltás utáni időszak élelmiszeripari üzemeibe. Egyetlen mű volt csak bennük - az ár.
Fotó: svetofor.rs
Ott Szvetofornak hívják
Mindez arról jutottak eszünkbe, hogy a lapok hírül adták, a magyar piacra hamarosan be fog törni a Mere nevű orosz diszkontlánc, amit Oroszországban csak Szvetofor – közlekedési jelzőlámpa - néven ismernek. Három év alatt 200 üzletet nyitnának hazánkban, és főleg azokat a családos vásárlókat szeretné kiszolgálni, akik átlagos vagy átlag alatti jövedelemmel rendelkeznek.
No, az utóbbiakból akad bőven Magyarországon, hárommillió emberre bízvást számíthatnak, de a középosztály se fog tiltakozni, ha fél áron vehet meg, mondjuk egy karton sört.
Hol sül a borogyinói kenyér?
Több ismerősünk felvetette a kérdést, eredeti orosz élelmiszert fognak-e árusítani? Nos, nem valószínű, hiába szibériai bejegyzésű a cég, hiszen költséges volna mindent több ezer kilométerről ideszállítani. Az sem kizárt, hogy mondjuk Németországban sül majd az a borogyinói kenyér, amely emlékeket ébreszt a valaha a Szovjetunióban tanult-dolgozott idősebb korosztályban.
A magyarországi orosz élelmiszerboltokban kapható áruk nagy része egyébként eddig is Németországban készült. Ez még abból az időből fakad, amikor Kelet-Németországban százezernyi – vagy ki tudja, mennyi - orosz katona és családja élt, számukra létesítették ezeket az üzemeket, felidézendő a hazai ízeket.
Nem lesz túldíszítve, márkázva
De mivel a Mere ma már nagyon sok országban jelen van, bizonyára számos terméküket saját maguk állítják elő, vagy valahol a világban olcsón gyártatják, óriási tételben. A termékek választéka viszonylag szűk, 1500 féle árucikk lesz jelen az előzetes híradások szerint, és azok sem lesznek túldíszítve, márkázva.
A termékek egy része állítólag lejárat előtti lesz, azért lehet fillérekért adni.
Ezt az üzleti stratégiát már egy hazai kiskereskedelmi lánc is bevezette. A trükk ebben az, hogy ha már ott vagy, a szuperolcsó, de még persze fogyasztható árukon kívül mást is ott veszel. Arról is olvashattunk, hogy igénytelen, egyszerű lesz az üzlettér. Ez azonban bizonyára nem különösebben érdekli azokat, akiknek fontos, hány forintba kerül a cukor, a bor vagy a húskonzerv.
Puritán terek, kevés alkalmazott – ez eddig sem állt távol a magyar kereskedelemtől, igaz, a diszkontláncok egy idő elkezdtek pofásodni, színesedni, hiszen ebben a műfajban is elindult a verseny. Az, meg hogy külterületen lesznek majd az áruházak, ugyancsak nem akadály, elvégre nem naponta fognak oda betérni a vevők egy cekkerrel, tejért, kenyérért.
A jogi kiskapuk tárva-nyitva
Mint kiderült, a következő három évben összesen 200 boltot akarnak nyitni az országban, és 700 millió eurós (éves) forgalmat szeretnének elérni. Kissé soknak tűnik ilyen rövid idő alatt ekkora szeletet kihasítani a tortából, de figyelemfelkeltésnek nem rossz.
Többen felvetették, hogyan működhet egyáltalán orosz cég a szankciók közepette Magyarországon. Csakhogy a szankciókat nem nehéz kivédeni, elég, ha a cég Európában van bejelentve és ott adózik. A jogi kiskapuk tárva-nyitva.
Ahhoz hasonló helyzet ez, mint amikor a nagy nyugati márkák látványosan kivonultak az orosz piacról, aztán némelyikük más néven, vagy mondjuk kínai közvetítéssel, visszasomfordált.
Tudja mi a különbség a Vokswagen és a Zsiguli között?
Milyenek a környező országok tapasztalatai? Románia volt az első európai ország, ahol megjelentek. A Maszol.ro szerint a „Mere áruházak felülmúlhatatlanok az igénytelenség tekintetében, inkább keltik raktár, mintsem XXI. századi európai kiskereskedelmi egység benyomását. Áraik valóban nagyon alacsonyak, az áruválasztékukat tekintve pedig a „roppant szegényes” is visszafogott jelző. Romániában a Mere közvetlen versenytársai a Lidl és a Penny diszkontáruházak, melyek nagyjából úgy viszonyulnak előbbihez, legalábbis a külalakjuk és a berendezésük alapján, mint egy vadonatúj, 2022-es Volkswagen modell egy 1986-os Zsigulihoz.” Érdekes hasonlat, majd meglátjuk.
Ami meglepő, hogy a minőségre igényes Németországban is van keresnivalója az orosz láncnak: amikor 2019 januárjában Lipcse külvárosában nyitottak üzletet, pár nap alatt minden elfogyott. Olyannyira, hogy a többek között olcsó tésztát, konzervet, bort, szappant és egyéb háztartási árukat kínáló boltot váratlan áruhiány miatt be is kellett zárni – adta hírül az egyik online gazdasági szaklap.
Az ősöket Szibériába száműzték
A Szvetofort 2009-ben alapították, a szibériai nagyvárosban, Krasznojarszkban. Nemzetközi terjeszkedésük 2017-ben kezdődött. A Forbes 2021-es, Oroszország 200 legnagyobb cégeit felsoroló listáján, az 52. helyen szerepeltek, 188,7 milliárd rubeles bevétellel.
A diszkontlánc tulajdonosai oroszországi németek.
Az alapító testvérpár, Szergej és Andrej Schneider a hatvanas években születtek Szibériában, édesanyjuk, Valentyina, ma már nyugdíjas. Vagyonukat 65 milliárd dollárra taksálják. Ehhez hozzá kell tenni, Krasznojarszkban mindig is éltek németek, jóllehet a sorsuk nem volt rózsás, lásd a kollektív bűnösség elvét a II. világháború idején. A Wikipédia szerint a legutóbbi népszámláláskor több mint 22 ezren vallották magukat németnek. Legtöbbjük nem jó szántából költözött oda, már több mint száz éve, hogy több ezer német zsidó családot száműztek Szibériába.
A szóban forgó Schneider família arról is közismert, hogy nem szeretik a nyilvánosságot és gazdagságukat sem fitogtatják állítólag. Inkább óvatosak és nem nagyon mutatkoznak. A pr-ral és a marketinggel kevéssé bajlódnak – az áru, illetve az ár úgyis eladja magát… Ma már Lengyelországban, a Baltikumban, Bulgáriában, Spanyolországban, Nagy-Britanniában és Görögországban is jelen vannak, és tervezik Magyarország mellett más európai piacok meghódítását is.
