6p

Hogyan lehetnek ekkora eltérések a közvélemény-kutatások között?
Magyar Péter miatt ekkora a bizonytalanság?
Milyen módszerrel készülnek a felmérések?

Online Klasszis Klub találkozó élőben Hann Endrével!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a Medián ügyvezető igazgatójától!

2024. június 5. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Orosz üzletlánc Magyarországon? Na, ezt sem tudta volna senki elképzelni, mondjuk harminc évvel ezelőtt. 

Szóval nem gondoltuk volna, amikor a gasztronómnak nevezett moszkvai „csemegeüzletek” polcain a műanyag szegfű és a Lenin-szobor mellett csak magyar zöldborsós üveg árválkodott. Húst is árultak ott, de milyet: a marha bement a vágóhídra, kockákra vágták, aztán eladták, lutri volt, hogy a feje vagy a lába van-e benne.

Üzleti logikára nem lehetett bukkanni, mert az még nem létezett – a legtöbb termék árát már a gyárban rányomták a dobozra. Közben az édességboltok roskadásig voltak áruval, a kulinárijákban pedig egymásra halmozva várták a vevőket a díszes dobozban kínált torták. Amit viszont kapni lehetett, az valódi volt, a műanyagok és adalékanyagok még nem jutottak el az oroszországi rendszerváltás utáni időszak élelmiszeripari üzemeibe. Egyetlen mű volt csak bennük - az ár.

Oroszországban Szvetofornak hívják
Oroszországban Szvetofornak hívják
Fotó: svetofor.rs

Ott Szvetofornak hívják

Mindez arról jutottak eszünkbe, hogy a lapok hírül adták, a magyar piacra hamarosan be fog törni a Mere nevű orosz diszkontlánc, amit Oroszországban csak Szvetofor – közlekedési jelzőlámpa - néven ismernek. Három év alatt 200 üzletet nyitnának hazánkban, és főleg azokat a családos vásárlókat szeretné kiszolgálni, akik átlagos vagy átlag alatti jövedelemmel rendelkeznek.

No, az utóbbiakból akad bőven Magyarországon, hárommillió emberre bízvást számíthatnak, de a középosztály se fog tiltakozni, ha fél áron vehet meg, mondjuk egy karton sört.

Hol sül a borogyinói kenyér?

Több ismerősünk felvetette a kérdést, eredeti orosz élelmiszert fognak-e árusítani? Nos, nem valószínű, hiába szibériai bejegyzésű a cég, hiszen költséges volna mindent több ezer kilométerről ideszállítani. Az sem kizárt, hogy mondjuk Németországban sül majd az a borogyinói kenyér, amely emlékeket ébreszt a valaha a Szovjetunióban tanult-dolgozott idősebb korosztályban.

A magyarországi orosz élelmiszerboltokban kapható áruk nagy része egyébként eddig is Németországban készült. Ez még abból az időből fakad, amikor Kelet-Németországban százezernyi – vagy ki tudja, mennyi - orosz katona és családja élt, számukra létesítették ezeket az üzemeket, felidézendő a hazai ízeket.

Nem lesz túldíszítve, márkázva

De mivel a Mere ma már nagyon sok országban jelen van, bizonyára számos terméküket saját maguk állítják elő, vagy valahol a világban olcsón gyártatják, óriási tételben. A termékek választéka viszonylag szűk, 1500 féle árucikk lesz jelen az előzetes híradások szerint, és azok sem lesznek túldíszítve, márkázva.

A termékek egy része állítólag lejárat előtti lesz, azért lehet fillérekért adni.

Ezt az üzleti stratégiát már egy hazai kiskereskedelmi lánc is bevezette. A trükk ebben az, hogy ha már ott vagy, a szuperolcsó, de még persze fogyasztható árukon kívül mást is ott veszel. Arról is olvashattunk, hogy igénytelen, egyszerű lesz az üzlettér. Ez azonban bizonyára nem különösebben érdekli azokat, akiknek fontos, hány forintba kerül a cukor, a bor vagy a húskonzerv.

Puritán terek, kevés alkalmazott – ez eddig sem állt távol a magyar kereskedelemtől, igaz, a diszkontláncok egy idő elkezdtek pofásodni, színesedni, hiszen ebben a műfajban is elindult a verseny. Az, meg hogy külterületen lesznek majd az áruházak, ugyancsak nem akadály, elvégre nem naponta fognak oda betérni a vevők egy cekkerrel, tejért, kenyérért.

A jogi kiskapuk tárva-nyitva

Mint kiderült, a következő három évben összesen 200 boltot akarnak nyitni az országban, és 700 millió eurós (éves) forgalmat szeretnének elérni. Kissé soknak tűnik ilyen rövid idő alatt ekkora szeletet kihasítani a tortából, de figyelemfelkeltésnek nem rossz. 

Többen felvetették, hogyan működhet egyáltalán orosz cég a szankciók közepette Magyarországon. Csakhogy a szankciókat nem nehéz kivédeni, elég, ha a cég Európában van bejelentve és ott adózik. A jogi kiskapuk tárva-nyitva.

Ahhoz hasonló helyzet ez, mint amikor a nagy nyugati márkák látványosan kivonultak az orosz piacról, aztán némelyikük más néven, vagy mondjuk kínai közvetítéssel, visszasomfordált.

Tudja mi a különbség a Vokswagen és a Zsiguli között?

Milyenek a környező országok tapasztalatai? Románia volt az első európai ország, ahol megjelentek. A Maszol.ro szerint a „Mere áruházak felülmúlhatatlanok az igénytelenség tekintetében, inkább keltik raktár, mintsem XXI. századi európai kiskereskedelmi egység benyomását. Áraik valóban nagyon alacsonyak, az áruválasztékukat tekintve pedig a „roppant szegényes” is visszafogott jelző. Romániában a Mere közvetlen versenytársai a Lidl és a Penny diszkontáruházak, melyek nagyjából úgy viszonyulnak előbbihez, legalábbis a külalakjuk és a berendezésük alapján, mint egy vadonatúj, 2022-es Volkswagen modell egy 1986-os Zsigulihoz.” Érdekes hasonlat, majd meglátjuk.

Ami meglepő, hogy a minőségre igényes Németországban is van keresnivalója az orosz láncnak: amikor 2019 januárjában Lipcse külvárosában nyitottak üzletet, pár nap alatt minden elfogyott. Olyannyira, hogy a többek között olcsó tésztát, konzervet, bort, szappant és egyéb háztartási árukat kínáló boltot  váratlan áruhiány miatt be is kellett zárni – adta hírül az egyik online gazdasági szaklap.

Az ősöket Szibériába száműzték

A Szvetofort 2009-ben alapították, a szibériai nagyvárosban, Krasznojarszkban. Nemzetközi terjeszkedésük 2017-ben kezdődött. A Forbes 2021-es, Oroszország 200 legnagyobb cégeit felsoroló listáján, az 52. helyen szerepeltek, 188,7 milliárd rubeles bevétellel.

A diszkontlánc tulajdonosai oroszországi németek.

Az alapító testvérpár, Szergej és Andrej Schneider a hatvanas években születtek Szibériában, édesanyjuk, Valentyina, ma már nyugdíjas. Vagyonukat 65 milliárd dollárra taksálják. Ehhez hozzá kell tenni, Krasznojarszkban mindig is éltek németek, jóllehet a sorsuk nem volt rózsás, lásd a kollektív bűnösség elvét a II. világháború idején. A Wikipédia szerint a legutóbbi népszámláláskor több mint 22 ezren vallották magukat németnek. Legtöbbjük nem jó szántából költözött oda, már több mint száz éve, hogy több ezer német zsidó családot száműztek Szibériába.

A szóban forgó Schneider família arról is közismert, hogy nem szeretik a nyilvánosságot és gazdagságukat sem fitogtatják állítólag. Inkább óvatosak és nem nagyon mutatkoznak. A pr-ral és a marketinggel kevéssé bajlódnak – az áru, illetve az ár úgyis eladja magát… Ma már Lengyelországban, a Baltikumban, Bulgáriában, Spanyolországban, Nagy-Britanniában és Görögországban is jelen vannak, és tervezik Magyarország mellett más európai piacok meghódítását is.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!