Sokat költünk külföldön, de Nagy Mártonnak van ennél nagyobb gondja is

2024. október 3. 19:02

A magyar költségvetés romokban van, a kormány ismét növelte a várható hiány mértékét. Az egyensúlyi problémák miatt Nagy Márton rendre az elmaradó bevételeket okolja, a statisztikák szerint az áfasoron tényleg látványos az elmaradás az előzetes tervekhez képest. Tényleg keveset költünk, vagy a kormány várakozása volt megalapozatlan?

Erről lesz szó a cikkben:

Bár Orbán Viktor arról beszélt, hogy a magyar gazdaság jól van, a pénzügyi helyzet pedig stabil, a számok nem egészen ezt mutatják.

Milyen hiányra számít a kormány? Mi lehet a gond a magyarok fogyasztásával?

Hogyan alakultak a magyarok külföldi költései?

Mi az, ami még a lassan bővülő lakossági fogyasztásnál is nagyobb fejtörést okozhat?

Ugyan a parlamenti nyitányon Orbán Viktor arról beszélt, hogy a gazdaság köszöni jól van és az ország pénzügyi helyzete megnyugtatóan stabil, a statisztikák korántsem festenek ennyire biztató képet: az első negyedév valóban biztató növekedését követően a másodikban érezhető visszaesés jött. Ráadásul ahhoz, hogy éves szinten is megtartsuk a nem túl izmos 1,5 százalék körüli bővülést (amit az első félév adatai mutattak) az év végéig negyedéves bázison kisebb bővülésre lenne szükség. (Ez elsőre talán furcsán hangzik, de részben a bázishatás miatt, hiszen tavaly a második félév erősebb volt.) Az egyértelmű, hogy előzetesnél várt jóval gyengébb növekedés is hozzájárult a költségvetés problémáihoz. Emiatt ugyanis az adóbevételek jócskán elmaradnak a kormány eredeti prognózisától.

Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.

Prémium tartalmainkhoz a következő lépések után férhet hozzá:

Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
Válasszon előfizetői csomagjaink közül
Fizessen bankkártyájával

Bejelentkezés / Regisztráció

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Bod Péter Ákos: Új helyzet van, új terv nincs

Orbán Viktor Kötcsén, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen és az Országgyűlés előtt is elmondta korábban beígért nagy tervét. De mit is jelentenek az elhangzottak a gazdaság nyelvén? Mire kellene magyarázatot adnia a kormánynak és milyen hibát követhet el újra? Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke elmagyarázza.

Bod Péter Ákos: Növekvő bérek, mégis gyenge a fogyasztás? Nem, nincs itt talány

Tényleg nem fogyasztanak eleget a magyarok? Egyáltalán miért sürgeti a fogyasztás növelését a kormány, különösen Nagy Márton? Mekkora a kormány felelőssége? Szó sincsen túlzott lakossági takarékosságról, a számok alapján egészen más kép rajzolódik ki. Bod Péter Ákos közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke elmagyarázza, hogy mi történik.

Bod Péter Ákos: A Draghi-jelentés más irányt mutat, mint amit az Orbán-kormány követ(ett eddig)

A volt olasz miniszterelnök által vezetett szakértői csapat a napokban tette közzé az Európai Unió versenyképességének növelését célzó nagy tanulmányát. A részleges elemzést és a sokféle javaslatot tartalmazó két kötet főbb gondolatairól, iránymutatásairól alapos beszámoló jelent meg lapcsoportunk, a Klasszis Média felületein is.

Súlyos fertőzés a mezőgazdaságban – leszámolás az agrár-dogmákkal

A mezőgazdaság válsága egyre mélyül: az ágazatban uralkodó dogmák, mint például a vízbőség vagy a mikrogazdaságok támogatása, hamis biztonságérzetet keltenek. Az ország vízkészlete nagyrészt külföldről érkezik, ami sebezhetővé teszi a délkeleti régiókat, de az élelmiszer-feldolgozásban is sürgős változások szükségesek - írja Boros Gergő agrárszakértő, a Stradamus Zrt. tanácsadó testületének tagja.

Bod Péter Ákos: Kötcsei gazdasági távlatok – avagy régi műsorhoz van régi férfi

Az őszi politikai évad az idén sem az Országgyűlésben indult. Pedig parlamenti demokráciában ott lenne a helye a vitának az országot érintő bármely lényeges ügyben. Mint amilyen a kormányszerkezet átalakítása vagy egy nagyívű gazdaságpolitikai kurzus meghirdetése. Elvégre ott kérdezhet az ellenzék, a közéleti nyilvánosság előtt mutatható be a kormány elgondolása. De nem ez történt: megint zárt körben, „hazai pályán”, a kötcsei kúriában szólt a miniszterelnök. Holott messze nem csak a saját pártját vagy személyes híveit érintő témák jöttek szóba a kiszivárgó hírek és a kormányoldal saját csatornáin áteresztett közlések szerint.

Bod Péter Ákos: Mivel magyarázható a magyar fogyasztási átlagszint gyengesége – avagy kié a nemzeti jövedelem?

Az utóbbi években sorozatos meglepetések érték a gazdaság iránt érdeklődőket, sőt a szakújságírókat és az elemzőket is, amikor kijöttek az európai statisztikai szolgálat (az Eurostat) összehasonlító adatai a tagországok, tagjelöltek gazdasági teljesítményéről. A statisztikák Magyarország uniós helyezésének romlását mutatták, és érthetően politikai vitákat váltottak ki.

Bod Péter Ákos: Az MNB fél szeme az árfolyamon – okkal

A vakációnak jórészt vége, de így sem veszít az aktualitásból a kérdés: mi van, mi lesz a forintárfolyammal? Turistaszezonban persze különösen kényes kérdés, hogy nem gyengül-e még többet a forint az euróhoz vagy egyéb más jelentős valutákhoz képest, ám nemcsak a külföldre készülőket érinti közvetlenül a devizakurzus; amint már a hatóságoknak is feltűnt, a hazai kiskereskedelmi forgalom jelentős és növekvő hányada zajlik határon túli csatornákon, devizában. Ezen túlmenően is kiterjedt a magyar társadalom életében az euró használata („euroizáció”).

Bod Péter Ákos: Az EU versenyképességi programja és a magyar valóság két külön világ

Első hallásra sok azonosság mutatkozik abban, ahogy a hatalomba visszatérni vágyó Trump-i republikánus párt, az EU globális pozícióit erősíteni szándékozó régi-új Európai Bizottság, vagy éppenséggel az Orbán-kormány beszél a gazdasági teendőkről: tenni kell valamit a versenyképesség ügyében. A részletekbe belenézve azonban legalább annyi az eltérés, mint a hasonlóság.

Visszakérik magukat az EU-ba a britek?

Bod Péter Ákos szerint nem, de valószínűleg a brit-EU kapcsolatok a mostaninál szorosabbak lesznek. Aztán majd meglátjuk, soha nem mondd, hogy soha!

Bod Péter Ákos: Az infláció – átmeneti tűzszünet idején

Most, hogy a gazdasági életre is újfent átvitte a megelőző európai parlamenti választási kampányban alkalmazott háborús szóhasználatát a kormány, amikor úgymond „a háborús időkben extraprofitra szert tevő multinacionális vállalatokra, bankokra, energiacégekre” különadót vet ki, stílszerű a júniusi fogyasztóiár-indexet katonai szakkifejezéssel kommentálnunk. Miért ne hívhatnánk tűzszünetnek azt a statisztikai tényt, hogy a májusi hónapnak a bázisán a teljes fogyasztói kosár ára nem változott?