3p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Horvátországban több mint 40 éve nem volt ennyi fertőzött, Szerbiában is rekordszámú szamárköhögéses esetről számolt be a központi közegészségügyi hivatal. De mi lesz Magyarországgal?

A szamárköhögés alapvetően gyermekbetegség, és mint ilyen, általában kisgyermekek közösségében terjed. A Bordetella pertussis nevű baktérium ellen 1954-től vezették be Magyarországon a kötelező oltást, amit először 2, 3, 4 hónapos korban adnak be, az emlékeztetőt pedig 18 hónapos, majd 6 és 11 éves korban. 

Azelőtt fertőzés útján szereztek immunitást a kórokozó ellen. „Azok a 70 év felettiek, akik gyermekként átestek a betegségen, egy életre szóló védettséget szereztek. Azokat az időseket, akik nem rendelkeznek természetes védettséggel sem, a magas oltási aránynál működő úgynevezett nyájummunitás óvhat meg" - mondta el Duda Ernő immunológus professzor az Index.hu-nak.

Magyarországon szerencsére remek az átoltottság. Fotó: Depositphotos
Magyarországon szerencsére remek az átoltottság. Fotó: Depositphotos

Magyarország ebből a szempontból Európában is kiemelkedő 99,9 százalékos átoltottsággal rendelkezik, miközben Horvátországban és Szerbiában is 85 százalék ez az arányszám. Bernard Kaic, a horvát közegészségügyi intézet illetékese úgy fogalmazott, hogy 95 százalékkal lehetne országukban a fertőzés tömeges terjedését megakadályozni. A tavaly év végi jelentés szerint 1400 megbetegedést regisztráltak a horvátoknál, Szerbiában pedig meghaladta a 900-at az esetszám. 

A professzor szerint annak, hogy a fertőzés terjedése új erőre kapott, az is oka lehet, hogy egyes országokban a koronavírus-járvány alatt a gyermekkori vakcináció nem zajlott úgy, mint korábban.

„Afrikában például a gyermekbénulás elleni oltásban voltak elmaradások” – mutatott rá. A másik tényező pedig az, hogy a szintén cseppfertőzés útján terjedő kórokozóval a maszkviselés időszakában sok gyermek nem találkozott, így ők most esnek át először a fertőzésen. Akik részesültek a teljes oltási sorban, vagy panaszok nélkül vagy náthaszerű tünetekkel jutnak túl rajta.

Az adatok szerint a kötelező oltások bevezetése előtt Magyarországon 1940–53 között évente 60 ezer szamárköhögéses megbetegedést jegyeztek, a csecsemőkori vakcinációval 1989-ben csupán 16 esetet regisztráltak, 2016-ban már csak 5-öt. Ezek 90 százalékban még a nem teljesen, vagy hiányosan oltott kisdedeknél fordultak elő. „Jelenleg tucatnyi légúti kórokozó terjed, ezért is fontos, hogy az alapimmunizálásban még nem részesült csecsemőket ne vigyük közösségbe” – mutatott rá a virológus. 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!