A Bank of America-Merrill Lynch szakértői a minap Budapesten jártak, ahol helyi befektetőkkel és gazdaságpolitikai döntéshozókkal találkoztak.
A látogatás során "örömmel" tapasztalták, hogy a reformfolyamat a várakozásuknak megfelelően halad előre. Hozzátették azonban: a budapesti út nem módosította azt a véleményüket, hogy a költségvetési konszolidáció végrehajtása a konvergencia-program céljainak megfelelően továbbra is "kihívást jelent", tekintettel arra, hogy a gyenge hazai kilábalás csak "nagyon szűk hibázási mozgásteret" enged a pénzügyi kormányzatnak.
A gazdaság jórészt a kormány várakozásainak megfelelően fejlődik, a ház elemzői szerint azonban az idei első négy hónap pénzforgalmi szemléletű mérlegadatai arra vallanak, hogy a bevételek továbbra is "csalódást keltenek", és emiatt még több erőfeszítésre lesz szükség a kiadási oldalon a hazai össztermék (GDP) 2,9 százalékában megszabott idei államháztartási hiánycél tartása végett.
A ház elemzői azt jósolják, hogy a deficitcél tartásához szükség lesz a 250 milliárd forintos elkülönített tartalékra, és "még így sem zárható ki valamelyes csúszás".
A cég szakértői kiemelték, hogy az elmúlt hónapokban meredeken növekedett - és most már közelít a 2008-ban mért eddigi csúcshoz - a külföldi befektetői tulajdonhányad a hazai adósságpiacon kiadott kormánykötvényekben. Jóllehet a magyar gazdaság külső sérülékenysége jelentősen csökkent a stabil folyómérleg-többlet és a "kényelmes" idei költségvetési finanszírozási helyzet miatt, a magas külföldi befektetői arány azonban Magyarországot a tavalyinál nagyobb mértékben kiteszi a kockázatvállalási hangulat hullámzásainak, illetve egy esetleges euróövezeti "hitelkockázati esemény" járványveszélyének.
A magyar és a szélesebb felzárkózó térségi adósságpiacok iránti külföldi befektetői érdeklődés erőteljes élénkülését más nagy londoni házak is kiemelték legutóbbi elemzéseikben.
A JP Morgan szerint az egyazon felzárkózó piaci csoportba vett Magyarország, Lengyelország, Csehország, Törökország, Dél-Afrika és Izrael belföldi adósságpiacaira 2011 első negyedévében nettó 13,6 milliárd dollárnyi új portfoliótőke érkezett külföldi befektetőktől. A ház szerint ez a "tekintélyes" beáramlás azt jelenti, hogy az országcsoport belső adósságpiacain végrehajtott nettó külföldi befektetések értéke az idei első negyedévben elérte a tavalyi azonos időszakban mért nettó beáramlás 103 százalékát, és a nettó befektetési érték átlagosan havi 4,5 milliárd dollár körüli volt.
A JP Morgan szerint áprilisban - jóllehet a múlt havi adatok még csak "vázlatosak" - a külföldi befektetők 6,3 milliárd dollárnyit vásárolhattak a térség saját valutában kiadott kötvényeiből, ami "nagyon robusztus" beáramlás.
A ház előrejelzése szerint a vizsgált országcsoport belföldi adósságpiacaira áramló nettó külföldi befektetések értéke 2011 egészében eléri a tavaly mért 50 milliárd dolláros rekordot.
A cég szerint "a legkövetkezetesebben kedvelt" két piac Magyarország és Törökország; ezeknek az országoknak az adósságpiacaira az idén eddig havonta átlagosan nettó 730 millió, illetve 2,4 milliárd dollárnyi tőke érkezett.
A JP Morgan szerint az idén eddig Magyarországon a külföldi intézményi befektetők hozzávetőleg nettó 485 milliárd forintnyi államkötvényt vásároltak. A szuverén forintkötvények külföldi tulajdonosi aránya a JP Morgan londoni elemzőinek számításai szerint ezzel 26 százalékra emelkedett az egy évvel ezelőtti 20 százalékról. A ház szerint a külföldi befektetők forintkötvény-birtoklási aránya "gyorsan közeledik" a pénzügyi válság előtt mért 29 százalékos csúcshoz.
Más nagy londoni házak Magyarország külső finanszírozási pozíciójának erősségét is kiemelték új helyzetértékeléseikben.
A Commerzbank szerint a legutóbbi euró- és dollárkötvény-kibocsátások során megmutatkozott kereslet "egyértelművé tette", hogy Magyarországnak "egyhamar nem lesz szüksége" a Nemzetközi Valutaalapra (IMF).
A cég elemzői hangsúlyozták, hogy az ÁKK már végrehajtotta egész évi külső hitelfelvételi programját. Azzal, hogy további egy évig nincs szükség devizahitel-felvételre, a piac szempontjából Magyarország esetében megszűnt egy kulcsfontosságú sebezhetőségi tényező, vagyis az önfinanszírozási képességgel kapcsolatos aggály.
MTI
