Ellentmondó értékelést hallhattunk a költségvetés helyzetéről a legutóbbi Kormányinfón. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter az idén befolyó bevételek körüli bizonytalanságggal magyarázta, hogy a 2017-es büdzsében miért nem kalkuláltak a nyugdíjasoknak járó külön juttatásokkal, miközben a 2018-as költségvetésbe betervezték azokat.
Utána viszont, témát váltva, hosszasan ecsetelte, hogy a költségvetés jó pozíciói lehetővé tennék a paksi bővítés finanszírozásának bevállalását, egy szintig.
Két ügyben is a miniszterhez fordultunk a tájékoztatón. Egyrészt arra voltunk kíváncsiak, miért nem tudja megmondani a kormány, hogy idén jár-e év végi extra pénz az időseknek, ha azt már tudják, hogy jövőre viszont járni fog.
A 2018-as költségvetés tervezetében ugyanis 32 milliárd forintot különítettek el a prémium kifizetésére.
A miniszter azzal hárította el az idei kifizetésekre, konkrét összegekre vonatkozó kérdéseket, hogy ahhoz látni kellene a harmadik negyedéves gazdasági eredményeket, mert csak azok ismeretében lehet dönteni az extra juttatásokról.
Orbán Viktor kormányfő és Lázár János a parlamentben
Ebben egyébként igaza van Lázárnak. A hatályos jogszabályok ugyanis a gazdasági folyamatokhoz kötik ezeket az utalásokat. A nyugdíjasok akkor részesülhetnek kiegészítésben, ha a járandóságok év eleji emelése alatta marad az infláció mértékének. Ez viszont csak az év folyamán derül ki.
Mint ahogy az is, hogy mekkora lesz a GDP. Merthogy a prémiumot a növekedéshez kötik, s akkor fizetik ki, ha az éves GDP meghaladja a 3,5 százalékot.
Azért annyit már látni, hogy mindkét feltétel teljesülni fog idén. Mindezeket figyelembe véve az mfor korábban úgy kalkulált, hogy a nyugdíjasok átlagosan 25-26 ezer forintot kaphatnak év végén az államtól, a megszokott járandóságon felül.
Lázár viszont arról beszélt, hogy még azt sem tudják, lesz-e egyáltalán pluszpénz. Annyit azért elárult érdkelődésünkre, hogy ha mégis lenne, akkor a prémiumot - az előző évhez hasonlóan - valószínűleg Erzsébet-utalvánnyal fizetnék ki.
Mindenesetre érdekes, hogy eközben a kormány a jövő évre már betervezte a prémium összegét. Ilyen célra 32 milliárd forintot különítettek el a 2018-as költségvetés tervezetében, függetlenül attól, hogy a gazdasági folyamatok erre lehetőséget adnak-e, vagy sem.
Tehát az a helyzet, hogy az idei kilátásokat illetően bizonytalan a kormány - illetve annak mutatja magát - a jövőről viszont - amiről pedig még kevesebb információnk áll rendelkezésre - határozott elképzelése van. A következő évre egyébként 4,3 százalékos növekedést terveznek, ami alapján tehát lenne alapja a prémium betervezésének, de annál azért több a bizonytalanság a makrokörnyezetben, hogy erre mérget lehessen venni.
Meg is említettük a miniszternek, hogy itt valami nem tiszta, amire azt mondta Lázár, hogy az idei költségvetésben több a kockázat, például az áfabevételeknél; nem lehetett tudni, hogyan csapódnak le az adócsökkentések.
A következő évi büdzsé ezek szerint biztosabban tervezhető. Érdekes, hogy amikor másik költségvetési tételről, jelesül a paksi beruházásról kérdeztük a minisztert, akkor már az aktuális büdzsé jó helyzetét emlegette. Kérdésünkre elmondta, hogy a március végéig elvégzett munka értéke mintegy 100 millió euró, amit az április 29-én megnyíló orosz hitelkeretből lehet rendezni. Ezt követően az Államadósság Kezelő Központnak (ÁAK) 60 napja van arra, hogy eldöntse, azonnal visszatörleszti-e a hitelt.
Lázár megfogalmazása szerint erre megvolna a lehetőség, részben mert a költségvetésben van pénz, illetve az ÁAK belföldi kibocsátású államkötvényekből is elő tudná teremteni a fedezetet. Hozzátette: a következő egy évben 800-900 millió euró értékű munkát végezhetnek el Pakson, s a költségvetés bevételei alakulhatnak olyan jól ebben az időszakban, hogy az orosz hitelt egyből törleszteni lehessen.
Mindebből két következtetés adódik. Az idei költségvetésben van pénz, az adóváltozások egyáltalán nem jelentettek kockázatot, sőt, jobban áll a büdzsé, mint a tavalyi tervezéskor gondolták. A nyugdíjprémiumot pedig vélhetően a jövő tavaszi választásokra tekintettel nevesítették a 2018-as büdzsében, hogy az idősebb szavazópolgároknak ne legyen kétségük a felől, jönni fog a pluszpénz év végén.
Aztán az is kiderült, az elmondottakból, hogy az orosz hitel lehívásának nincs alternatívája. Álljon bármilyen jól is a költségvetés, a szakaszos hitellehívásra akkor is sor kerül, legfeljebb rövid határidőn belül megtörténik a törlesztés. Ennek értelmét - mármint hogy miért van szükség két pénzügyi műveletre, ha egy tranzakcióval is ki lehetne fizetni a beszállítókat - csak az orosz-magyar államközi megállapodás világíthatja meg.
Baka F. Zoltán
mfor.hu
