A washingtoni székhelyű pénzintézet második embere azt mondta, hogy az IMF ugyan kapcsolatban van ezen az országok vezetésével, de "jelenleg nincsenek program szintű tárgyalások". Ugyanakkor kiemelte: az IMF-nek elegendő tartaléka van arra, hogy az esetlegesen rászoruló tagországoknak segítséget nyújtson. Kifejtette, hogy a Valutaalap nem különített el összeget az új európai stabilizációs mechanizmusba, és szükség esetén, ha egy ország segítségért fordul hozzá, eseti alapon dönt a segélyezésről.
Kifejtette: Spanyolországon és Portugálián kívül Írországban is szoros figyelemmel kísérik a pénzügyi helyzet alakulását. Lipsky hangsúlyozta: az IMF nemcsak Görögország megsegítése céljából támogatja az Athénnak nyújtandó segélycsomagot, hanem azért is, hogy megelőzzék a válság továbbterjedését. Véleménye szerint a görög kormány programjának "nagy esélye van a sikerre".
A Valutaalap igazgatótanácsa vasárnap hagyta jóvá a három évre szóló 30 milliárd eurós görög készenléti hitelkeretet. Az összeg része annak a 110 milliárd eurós keretnek, amelyet az eurózóna országai és az IMF együtt biztosítanak a fizetésképtelenség határára jutott Görögországnak. A mentőövért cserébe a görög kormány széles körű költségvetési megszorításokat helyezett kilátásba adósságproblémái megoldására. Az a félelem, hogy a görög válság más országokra is kiterjedhet, jelentős bizonytalanságokat keltett a nemzetközi pénzügyi piacokon, még New Yorkban is. Amerikai elemzők szerint Portugália, Spanyolország és Írország lehet a következő néhány olyan ország, amely Görögország sorsára juthat, és nemzetközi segélycsomagra lehet majd szüksége.
Az Egyesült Államokban republikánus politikusok egy csoportja ellenezte, hogy Washington támogatja Görögország megsegélyezését, és arra is felszólították a Fehér Házat, hogy ne támogasson egy esetleges spanyol segélycsomagot. Érvelésük szerint az Egyesült Államok, amely az IMF legnagyobb finanszírozója, nem teheti kockára egy IMF-csomaggal az amerikai adófizetők pénzét.
MTI/Menedzsment Fórum
