2013-ban Magyarország folyó áron számított bruttó hazai terméke (GDP-je) 29 846 milliárd forint, derül ki a KSH által publikált, tavalyi évre vonatkozó előzetes nemzeti számlákból. Ez lényegesen magasabb annál a 29 077,8 milliárdnál, amiről korábban tudtunk. Egészen pontosan 2,6 százalék a különbség. Ebből 0,3 százalék annak köszönhető, hogy tavaly a korábban közölt 1,2 százalék helyett 1,5 százalékos volt a magyar gazdaság tényleges növekedése.
A GDP-adatok szokásos szeptember végi felülvizsgálatára azért van szükség, mert a gazdaság alakulását befolyásoló tényezők közül például a vállalati eredmények feldolgozását ekkorra tudja "abszolválni" a statisztikai hivatal. A cégeknek ugyanis május végéig kell leadniuk előző évi mérlegeiket, eredményeiket, így a KSH-nak 4 hónapja van a korábban közölt adatoknak az alátámasztására, vagy szükséges korrekciójára. Ezúttal tehát, ahogy fentebb láttuk, a 2013-as éves növekedés 0,3 százalékponttal magasabb volt a korábban közöltnél.
A tavalyi évre nominálisan kimutatott GDP-adat viszont ennél lényegesen jobban nőtt, ami arra vezethető vissza, hogy a KSH most először publikálta a nemzeti számlák rendszerét az ESA 2010 elvek szerint. Ez a módszertani változás - amelyre az idei évtől állnak rá az európai országok - az előzetes kalkulációk szerint hazánk vonatkozásában 1-2 százalékos pluszt hozott volna, de mint fentebb láthattuk, a végleges érték valahol 2,3 százalék körül van.
A GDP-mérés módszertanának nemzetközi változása - amire már június elején felhívta a figyelmet a KSH - elsősorban a katonai kiadások, a K+F költségek és a kormányzatba sorolt vállalatok elhatárolásának területén jelent lényegesebb változást. Az előzetes várakozások szerint az ESA 2010 szerinti GDP-kimutatás az EU-átlagában 2,4 százalékkal fog nagyobb nemzeti összterméket jelenteni. Nagyobb mértékű változást elsősorban a magas K+F kiadásokkal, és jelentősebb katonai költségvetéssel rendelkező országok nemzetgazdaságban figyelhetünk majd meg. A finneknél és a svédeknél például várhatóan 4-5 százalékkal is magasabb GDP-t láthatunk majd, de az osztrák, a holland és a brit politikusoknak is jól jön majd az előre jelzett 3-4 százalékos plusz.
Persze a magyar gazdaságpolitikusok is minden bizonnyal örülnek majd a nagyobb GDP-nek, amelynek következtében például a 2013 év végi maastrichti adósságunk a korábban közölt 79,39 százalék helyett immár "csak" 77,34 százalék lesz, vagyis bő 2 százalékponttal alacsonyabb. De a GDP-arányában kisebb lett a költségvetési hiányunk és alacsonyabb a külső eladósodottsági mutatónk is.
A módszertani változások ugyanakkor negatív hatást is eredményeztek, legalábbis ami a magyar államháztartás nettó adósságát érinti. A magánnyugdíjpénztári vagyon átvételét nem lehet egyszerre elszámolni, így a 2011-es költségvetési adatok nagy hiányt, és a nettó adósság megugrását hozták.
mfor.hu
